Az első - és mindmáig egyetlen - magyar atomerőmű négy blokkja Pakson, 1982-1987 között kezdte meg működését. Az erőmű hatékonyságának növelése érdekében a Paksi Atomerőmű Zrt. egy Teljesítménynövelési Projektet hajtott végre, melynek célja a reaktorok teljesítményének 108%-ra növelése és ezzel a blokkok minimum 500 MW-os villamos teljesítményének elérése. 2009. november 13-án az utolsó, 3-as blokk is elérte a kívánt 108%-os reaktorteljesítményt, amelynek következtében az atomerőmű névleges összteljesítménye elérte a 2000 MW-ot.

A paksi atomerőmű hazánk villamosenergia-termelésében meghatározó szerepet tölt be, annak több mint 40%-át adja. 2009-ben a négy blokk összesen 15.427 GWh villamos energiát termelt. Magyarországon a paksi atomerőmű állítja elő legolcsóbban a villamos energiát, az értékesítési ár kilowattóránként (kWh) 10 forint 67 fillér volt 2009-ben. (Ebben az árban benne van már a hulladék elhelyezésére, valamint az atomerőmű végleges leszerelésére biztosított összeg is.)

Az atomerőmű az egyéb erőművekkel összehasonlítva a legkevésbé környezetszennyező, nem bocsát ki füstöt, port, pernyét vagy szén-dioxidot, tehát nem járul hozzá az üvegházhatás súlyosbításához. Működésével évente 2 millió ember oxigénszükségletét takarítja meg, amely pontosan megegyezik a magyar erdők évi oxigéntermelésével.

A Paksi Atomerőmű Zrt. vezetése átérezve az ország energiaellátása iránti felelősséget, olyan döntést hozott, hogy a nukleáris biztonság magas színvonalának megőrzése mellett 20 évvel - 2032-2037-ig - meg kívánja hosszabbítani a blokkok üzemidejét. A parlament a 2005. november 21-én tartott szavazáson 96,6%-os arányban támogatta az üzemidő-hosszabbítás ügyét.

A döntés biztonsági, környezetvédelmi, műszaki és gazdasági vonatkozásban is megalapozott. Az erőmű szakemberei megkezdték a törvény által előírt hatósági engedélyek beszerzését, és egyúttal a felkészülést az üzemidő meghosszabbítására. 2008 közepére elkészült az Üzemidő-hosszabbítási Program is, melyet 2008. november 14-én az atomerőmű benyújtott a hatóságnak. A programra 2009 júniusában az Országos Atomenergia-hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága megküldte határozatát, amelyben leszögezi, hogy lehetőséget lát az általa előírt feltételek teljesítésére, ezzel az üzemidő-hosszabbítás megvalósítására. Állami támogatást, központi pénzügyi forrásokat az erőmű nem vesz igénybe a program megvalósításához, a ráfordításokat saját gazdálkodásának eredményeiből fedezi.

Az atomerőmű a teljesítménynövelés és az üzemidő-hosszabbítás mellett kezdeményezéseket tett új atomerőművi blokk(ok) ügyében is. Létrehozott egy munkacsoportot, amely szakértői vizsgálatokat végzett műszaki, gazdasági, kereskedelmi, jogi és társadalmi szempontok elemzésével. Ezen szakmai elemzésekre építve az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága és Környezetvédelmi Bizottsága is egyetértett az atomerőművi blokk(ok) létesítésének kérdésében készült előterjesztés megtárgyalásával. Ezt követően 2009. március 30-án az Országgyűlés 330 igen, 6 nem és 10 tartózkodás mellett (95,4%-os arányban) hozzájárult az új blokk, blokkok létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez.

Következő lépésként az atomerőmű a tulajdonos Magyar Villamos Művek Zrt.-vel létrehozta a Lévai Projektet, amelynek célja elvégezni azokat a feladatokat, amelyek révén az országgyűlési határozatban foglaltaknak megfelelően eljuthatunk a paksi atomerőmű bővítésének megkezdéséhez.

Az erőmű célja, hogy a fenti terveihez a magyar társadalom többségét támogatóként maga mögött tudja. A közvélemény-kutatások bizonyítják, hogy a lakosság bizalma a korábbi évekhez hasonlóan töretlen: a magyar lakosság háromnegyede (2009-ben 77%) egyetért azzal, hogy Magyarországon működik atomerőmű.

A paksi atomerőmű kiemelkedő sikerének tekinthető a közelmúltban megnyert Magyar Innovációs Nagydíj is. A Magyar Innovációs Szövetség által alapított, a Magyar Innovációs Alapítvány által meghirdetett "Magyar Innovációs Nagydíj"-at az az intézmény, illetve vállalat kapja, amely az adott évben a legnagyobb jelentőségű, nagy hasznot hozó innovációt valósította meg. A Magyar Innovációs Alapítvány pályázatára 35 pályázat érkezett, amelyeket olyan szempontok szerint zsűriztek, mint eredetiség, újszerűség, innovativitás, többlet eredmény vagy többlet árbevétel és társadalmi hasznosság. A pályázók közül a zsűri titkos szavazás eredményeképpen úgy döntött, hogy a "Teljesítménynövelés a Paksi Atomerőmű blokkjain" című innovációért a Paksi Atomerőmű Zrt. kapja a 2009. évi Magyar Innovációs Nagydíjat.

A teljesítménynövelést a paksi atomerőmű üzembe helyezése óta eltelt időben felhalmozott üzemeltetési tapasztalat, műszaki tudás, a szerkezeti anyagok viselkedésére vonatkozó információk, a számítási és mérési módszerek fejlődése alapján, a biztonsági korlátok betartása mellett, áttervezett és korszerűsített üzemanyag kazetták alkalmazásával, jelentős műszaki fejlesztés eredményeként, a tartalékok feltárásával hajtották végre a szakemberek.

A blokkokon végrehajtott teljesítménynöveléssel összesen legalább 120 MW új széndioxid-kibocsátással nem járó atomerőművi kapacitás létesült, ezzel a teljesítménynöveléssel közel annyi oxigén takarítható meg, mint amennyit a magyarországi erdők 6%-a termel. Figyelembe véve, hogy a paksi atomerőmű a hazai termelői piac legolcsóbb erőműve, így az új termelői kapacitás létrehozása azon túl, hogy segíti a klímavédelmi célok teljesítését, hozzájárul a villamos energia termelői és fogyasztói árak alacsonyabb szinten tartásához.

Mindezekből következően a paksi atomerőmű az ország számára mind energetikai, mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból nélkülözhetetlen.