A második fordulóban a 46,56 százalékos részvétel mellett az 57 nyitott választókerületből a polgári pártszövetség 54-et nyert el. Az MSZP két egyéni mandátumot szerzett Tóth József és Szanyi Tibor személyében a Budapest XIII. kerületben. Rajtuk kívül Molnár Oszkár függetlenként jutott be a Parlamentbe.

Az új Parlamentben a Fidesz-KDNP-nek 263 képviselője, az MSZP-nek 59, a Jobbiknak 47, az LMP-nek 16 képviselője lesz. A kétharmados többséghez 258 mandátumot kellett szerezni. A Fidesz-KDNP pártszövetség ennél öttel többet kapott. A hivatalos végeredmény, lapunk megjelenése után, május 15-ig születik meg.

A választásnak vége, a végeredmény pedig nem is lehetne egyértelműbb, a Fidesz-KDNP példátlanul erős felhatalmazást szerzett a kormányzásra - mondta Sólyom László köztársasági elnök az országgyűlési választások második fordulójának eredményhirdetése után az Országos Választási Központban.

Az államfő szerint a cél most az, hogy minél hamarabb megkezdődjön a munka, illetve sor kerüljön az Országgyűlés alakuló ülésére. Ez azonban attól is függ, hogy érkezik-e jogorvoslati kérelem az eredménnyel kapcsolatban, illetve mennyi idő alatt bírálják el ezeket. Az ország érdeke az, hogy mihamarabb felálljon az új kormány. Az alakuló ülés idejének kitűzése érdekében a köztársasági elnök haladéktalanul meg fogja keresni a parlamentbe jutott pártokat, hogy megkezdjék a tárgyalásokat az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítéséről.

A magyarok ma megalapították a nemzeti együttműködés rendszerét! Megerősítették a demokrácia iránti elkötelezettségüket. Köszönet minden magyar embernek, de különösen azoknak, akik nyolc éven keresztül kitartottak mellettünk - mondta a Vörösmarty téren a Fidesz elnöke értékelve a 2010-es választások eredményét. Orbán Viktor szerint Magyarország csúcsot állított fel, pedig az elmúlt 8 évben csak kritikát és lesajnálást kapott, de ma magyar világsiker született. A csúcsra ma ugyan minden magyar polgár feljutott, de a nyolc éve kitartók vittek minket előre és ők tűzték ki a zászlót - mondta a Fidesz elnöke. A szabad világ országai elszoktak attól - folytatta -, hogy a versenyző pártokra épülő demokráciában lehet olyan egységet teremteni, mint amit ma a magyar állampolgárok értek el. Ma forradalom történt a szavazófülkékben. Ma a magyarok bebizonyították, van értelme a demokráciának, van értelme hinni benne, mert demokratikus keretek között olyan nagy változást tudunk végbevinni, mint régen csak a forradalmak tudtak. A magyarok ma rendszert buktattak és világra szóló sikert értek el. Ma mi vagyunk a szabad világ bajnokai. Mától Magyarországon a nemzeti együttműködés lesz a legfontosabb. A nemzeti együttműködés rendszere új szabályok szerint működik majd, amit a polgárok már évek óta követelnek. A győztesnek nem igaza van, hanem feladata. A feladatunk most az, hogy megkezdjük az ország újjáépítését. Sikernek csak az számít, ami az egész közösség számára siker. "Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!"

Semjén Zsolt szerint Európa politikai történetének legstabilabb és legsikeresebb pártszövetsége a Fidesz-KDNP-é. A kereszténydemokraták elnöke vasárnap este a Fidesz választási központja előtt felállított színpadon azt mondta: 2010-től a KDNP e pártszövetség segítségével elsöprő erejű kormányzópárt lett. A politikus úgy fogalmazott, hogy a KDNP Orbán Viktorral annak idején bajtársi szövetséget kötött, amelynek hatására 2006-ban visszakerült a parlamentbe, most pedig a kormányzásra készül.

Lendvai Ildikó köszönetet mondott az MSZP mellett kitartó szavazóknak és gratulált a Fidesz győzelméhez, a kétharmados többségéhez. A kétharmadot sok mindenre fel lehet használni, a Fidesz tehet jót is, rosszat is, de az ország érdeke az, hogy jól kormányozzon. Mesterházy Attila örömét fejezte ki, hogy két MSZP-s jelölt mandátumot szerzett a második fordulóban, majd gratulált a Fidesznek és Magyarország új miniszterelnökének. Hozzátette, a Fidesznek példa nélküli felhatalmazást jelent a kétharmad és nem szabad, hogy demokratikus keretek közti egypártrendszerré váljon. Elvárják, hogy a Fidesz "konzultáljon az ellenzékkel". Az előttük álló feladatokról is beszélt, a pártnak szerinte egyrészt értékelnie kell az elmúlt 20, 8, és 4 év eseményeit. A másik feladat, hogy fel kell készülni az ellenzéki szerepre, konstruktív ellenzékként kell dolgozni, ha kell, kemény kritikai hangot megütve. A harmadik feladat az MSZP újjászervezése, most ugyanis nemcsak lezárul egy korszak, de "ez egy új korszak kezdete". Ezért az MSZP szimpatizánsainak, híveinek, szavazóinak azt üzente: a "feladat számunka még csak most kezdődik".

Meglepetést ígért a Jobbik országgyűlési munkájában Vona Gábor pártelnök, aki szerint parlamenti pártként sem fognak megváltozni. Négy témát nevezett a legfontosabbnak: az adócsökkentést, a kilakoltatások megakadályozását, a közbiztonság javítását és az elszámoltatást. "Millióan várnak erre" - mondta a pártelnök, aki szerint a Jobbik ezt ki fogja kényszeríteni, parlamenten belüli és kívüli eszközökkel. A Jobbik parlamentbe kerülésével "60 év után" egy valóban alulról szerveződő párt került az Országgyűlésbe. Az ország romokban hever, nincs nyári szünet, pihenés, munka van - mondta Vona Gábor. Majd hozzá tette, mi ugyanazt fogjuk csinálni, mint a választások előtt, nem fogjuk elfelejteni az ígéretünket, nem fogunk megváltozni, nem csapjuk be a szavazóinkat, hanem "továbbra is járni fogunk azon az egyenes, őszinte, bátor, igaz és magyar úton, amelyen közel egymillió magyar ember jár velünk együtt" A Jobbik célja és küldetése "Magyarország megmentése"

Úgy tűnik, a csoda bekövetkezett! Schiffer András szerint történelmet írtak, mert nemcsak a negyedik legnagyobb pártként bekerültek a parlamentbe, de felülmúlták a közvélemény-kutatók várakozásait. Amit az LMP elért, az reményt jelent az ország számára, hogy lehet tisztességgel politizálni. A parlamentbe jutásukkal egy új generáció lépett be a politikába, hiszen ők voltak azok, akik a legfiatalabb jelölti gárdával vitték végig a kampányt. Az Országgyűlésben olyan politikát akarnak megvalósítani, amely alapján van remény arra, hogy az ország kilábal abból a helyzetből, ahol a politika kizárólag a szekértáborok küzdelméről és a haszonszerzésről szólt. Köszönetet mondott a választóknak és aktivistáiknak, hogy pártjuk a semmiből indulva felkerült a politikai térképre és Magyarországon először egy ökopolitikai erő is bejutott a parlamentbe. Ez a teljesítmény annak fényében még nagyobb, hogy a legtöbb választókerületben olyan emberek dolgoztak a kampánystábjaikban, akiknek ez volt az első választási hadjáratuk. A Lehet Más a Politika (LMP) konstruktív, de határozott ellenzéki politikát kíván folytatni. Az LMP kész az együttműködésre a demokratikus ellenzéki párttal és a kormánypártokkal is.

Listás szavazatok (%) Egyéni mandátumok (db) Listás mandátumok (db)

Fidesz 52,76 119 87

MSZP 19,3 0 28

Jobbik 16,07 0 26

LMP 7,43 0 5

MDF 2,65 0 0

Elsöprő Fidesz-KDNP győzelmet hozott a parlamenti választás első fordulója. 64,29 százalékos volt a részvételi arány (5,1 millió szavazó), ez valamennyivel elmarad a négy évvel ezelőttitől. A Fidesz-KDNP pártszövetség mind a 20 területi választókerületben az első helyen végzett. Az összesített - nem végleges - eredmény szerint a választók 52,76 százaléka (2.666.727 szavazó) a Fidesz-KDNP-re szavazott. Az MSZP 19,3 százalékkal (975.292) a második helyen végzett. A Jobbik 16,7 százalékkal (844.169) a harmadik. Az LMP 7,43 százalékkal (375.310) a negyedik, parlamentbe jutó párt. Az MDF (2.65 százalék, 134.157 szavazat) és a Civil Mozgalom (0,9 százalék, 45.246 voks) nem került be az Országgyűlésbe. A választás első fordulójának nyertese a FIDESZ-KDNP választási szövetség. Az első fordulóban megszerzett 206 mandátummal már biztosította a kormányzáshoz szükséges többséget (minimálisan 194-re lenne szükség), melyből 119-et egyéni választókerületben nyert el.

Orbán Viktor a győzelem éjszakáján azt mondta, hogy élete legnagyobb feladata előtt áll, a jövőben pedig szerénység és alázat kell céljaik elérése érdekében. A választás nagy vesztese az MDF, amely az országos listát állító pártok közül a Civil Mozgalommal (0,9 százalék) együtt nem tudott bejutni a parlamentbe. Az MDF csupán 2,65 százalékot ért el.

Sólyom László köztársasági elnök levélben fordult az Országgyűlésbe jutott pártok vezetőihez. Ebben jelezte: azt tervezi, hogy az Országgyűlés alakuló ülését 2010. május 14-re, péntekre hívja össze, feltéve, hogy a jogorvoslati eljárások lezajlanak addig. Az alakuló ülés végleges időpontját az államfő akkor állapítja meg, ha megszületik a választások jogerős eredménye. Sólyom László levelében kéri a pártok vezetőit, hogy az alakuló ülés előkészítő tárgyalásait már ezen a héten kezdjék meg. A köztársasági elnök meghívta továbbá Orbán Viktort, a választásokon győztes Fidesz-KDNP pártszövetség miniszterelnök-jelöltjét a kormányalakítással kapcsolatos megbeszélésre. A találkozóra 2010. április 28-án, szerdán került sor a Sándor-palotában.