A zöldségfogyasztás a korszerű és egészséges táplálkozás alapja, rengeteg vitamint tartalmaznak, amelyre szervezetünknek nagy szüksége van. Bizonyos növényi tápanyagokról kiderítették, hogy hasznosak a rák legyőzésében, vagy a megelőzésében. Ezeket a zöldségeket iktassuk be étrendünkbe, és fogyasszunk belőlük minél többet.

Például a különböző kutatások kimutatták, hogy a paradicsomnak nagy szerepe van a rák megelőzésében. Akik rendszeresen fogyasztanak paradicsomot, azoknál kisebb a betegség kockázata, mint azoknál, akik rendszertelenül fogyasztják. A szőlő több olyan anyagot tartalmaz, amely gátolja azon enzimek kialakulását, melyeket a rákos sejtek használnak fel fejlődésük során. A szőlő nemcsak finom, de remek gyógyszer is. Eltávolítja a salakanyagokat a szervezetből és megszépíti a bőrt. Magnézium-, foszfor és cukortartalma révén energiát kölcsönöz. A szervezetükbe jutó vitamin erősíti az immunrendszert, a szőlőmag pedig jótékonyan hat a szív- és érrendszerre, tisztítja a májat.

A sárgarépa tartalmaz kalciumot, káliumot, nátriumot, foszfort, vasat, magnéziumot, krómot, sót, A, B komplex, C, E, G és K vitaminokat. A legtöbb benne az A vitamin elő vitaminja, amely vízben nem oldódik, tehát csak abban az esetben tudja szervezetünk hasznosítani maradéktalanul, ha zsírok, főleg esszenciális zsír társaságában, fogyasztjuk. A rák és a táplálkozás közti kapcsolat kutatásának egyik legegybehangzóbb eredménye, hogy a sok béta-karotint (az A vitamin elővitaminja) tartalmazó nyers növényi táplálék fogyasztása jelentősen csökkenti a rák és a mellrák kialakulásának kockázatát.

A narancs kedvelt téli gyümölcsünk, ellát bennünket télen is vitaminnal és ásvánnyal. A narancs tele van antioxidanssal: karotinnel, és flavonokkal. A benne levő limonene különösen a mell és tüdőrák elleni harcban hatásos. Gyógyhatása a bioflavonodokból ered. Gyógyító hatása van a súlyosabb idegrendszeri betegségekre és pszichológiai problémákra. A benne található Nobelitin csökkenti a vér sűrűsödését és csomósodását.

A citrom fogyasztásra azért van szükség, mert az emberi test nem állítja elő a C vitamint, és nem is tárolja. A sejtek számára azonban elengedhetetlen alkotóelem. Ezért ha folyamatosan ellátjuk szervezetünket C vitaminnal, számos betegséget előzhetünk meg. Az egyik leghatásosabb vírusölő és kitűnő szer a megfázás ellen. Bioflavon tartalma vértisztító és a véredény regenerálására is képes.

A szójabab olyan anyagokat tartalmaz, amelyek védenek a mellrák és a méhrákkal szemben. Az itt keletkező rákos sejtek egyik gyakori típusának fejlődését az ösztrogén nevű női nemi hormon serkenti. A szójababban található ösztrogénszerű anyag megvédi a szervezetet a daganatos sejtek kifejlődésétől. A szójababban kimutatott hormon enyhítheti a negatív klimaxos tüneteket is, méghozzá a hagyományos ösztrogén kezelések kedvezőtlen mellékhatásai nélkül és a koleszterinszintet is csökkenti.

Kutatók kimutatták, hogy a fokhagyma rendszeres fogyasztása csökkentette a gyomor- és a bélrákot. A fokhagymában található vitaminok (A, B1, B2, B3, C, provitamin A és D), valamint nyomelemek (többek között réz, vas, jód, magnézium, szelén) felelősek a fokhagyma sokak által jól ismert gyógyhatásaiért. Gyógyhatása: vérnyomáscsökkentő, lassítja a szervezetben az érelmeszesedési folyamatot, csökkenti a koleszterinszintet, fokozza a szervezet ellenálló képességét.

A káposzta félékben több olyan anyag is található, amely gátolja a rákos sejtek fejlődését. Például a brokkolikivonattal táplált állatoknál 60-80%-al lecsökkent a tumorok fejlődése. A rendszeres brokkolifogyasztás felére csökkentheti a vastagbélrák kockázatát. Télen kevesebb vitaminhoz tudunk hozzájutni, mint nyáron, ezért ebben az időben az egyik legfontosabb vitaminforrásunk a káposzta. A káposzta A-, B1-, B2- és C vitaminban rendkívül gazdag, értékes táplálék. Napi 50-100 gramm elfogyasztásával fedezhetjük a felsorolt vitaminokból a napi szükségletet. A növény C-vitamin tartalmát a savanyítás után is megőrzi, ezért télen nemcsak nyersen, hanem savanyítva is gazdag vitaminforrás. Saláták készítésénél ajánlott zöldségféle.