Az új nemzeti lovas-programról tartottak, 2010. október 20-án, nyílt napot az Országházban, amelyen arról folyt a diskurzus, hogyan tehető a kormányprogram részévé a lóágazat és hogyan lehetne szerepét, tekintélyét növelni Magyarországon.

Helyre kell állítani azokat a feltételeket, amelyek a magyar ember életének részévé teszik ismét a lovat minden területen - hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Ehhez nélkülözhetetlen az összefogás és a cselekvés összehangolása.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy a lóágazat helyzetét, újra kell értékelni, újra kell pozícionálni. Mint mondta, erre megvannak az adottságaink és a lehetőségeink. A több évezredes magyar lovas-kultúra nemzeti örökségünk szerves része, olyan hungarikum, amely részleteiben is önállóan hordozza az ősök tudását, mozdulatait, kapcsolatteremtő és közösséget oltalmazó képességét. Népköltészetünk mélyáramlataiban szólások, dalok, találós kérdések, meséinkben Fehérlófia és parazsat evő paripák, táltos-lovak gonoszt legyűrő történetei, de helyneveink, szertartásaink, temetkezési szokásaink is megőrizték, irodalmunk és művészetünk pedig mind a mai napig hitelesen érzékeltetik a ló iránti mitikus tiszteletünket, szeretetünket. A parlament alelnöke szerint a kárpát-medencei történelmünk során a ló társunk maradt szabadságharcban, csatatéren, sportjátékban, virtusban, földet művelő munkában, az utazásban.

A XXI. század globalizálódó feszültségeiben kivételes történelmi esély kínálkozik a magyar lovas-kultúra újjászületésére is. Szakembereink tudása mellett a több mint két évtizede folyamatosan alakuló, városi és megyei lovas-bandériumok, hagyományőrző egyesületek, lófuttató versenyek, hadijátékok, vonzó lovas-túrák adnak lehetőséget, hogy művelői, megtartói legyünk örökségünknek, a magyar lovas-kultúrának. S mindez kiteljesedhet a lovas polgárőrökkel, a lelket és testet gyógyító terápiával, vagy az egykor méltán világhírű tudatos lótenyésztéssel. Arról is beszélt Lezsák Sándor, hogy az elmúlt években elemezték ugyan a lóval kapcsolatos ágazat helyzetet, ez vált a mostani program alapjává, de ahhoz, hogy ez a kormányprogram részévé válhasson, az elkészült programot széles körben meg kell vitatni - a témával kapcsolatban további információt, részleteket kértünk az Országgyűlés alelnökétől.

YouTube: http://www.youtube.com/watch?v=6OkaEnMiCrE

Lázár Vilmos, a Magyar Lósport Szövetség elnöke szükségesnek tartja olyan programot alkotni, amely megvalósítható a gyakorlatban. A lóágazatban van gazdasági potenciál, de a sport, az egészségmegőrzés és a turizmusnak is a része lehet.

Horváth Zsolt, országgyűlési képviselő a parlament alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának tagja szerint a lovas ágazat helyzetéről országgyűlési határozat készül, amelyet az őszi ülésszakon a Ház elé terjesztenek. Ahhoz, hogy az ágazat újra elfoglalhassa megérdemelt helyét a magyar társadalomban, legalább húsz jogszabály módosítására van szükség.

Bánki Erik, az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának elnöke arról beszélt, hogy ahhoz, hogy a nemzeti lovasprogram megvalósulhasson, főként infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, emellett a lovaglás tanítását be kell emelni az oktatásba és képzésbe, továbbá meg kell változtatni azokat a jogszabályokat, amelyek ma akadályozzák például a lovas turizmus fejlesztését. Magyarországon 200 minősített lovarda működik, ebből négyes, illetve ötös - azaz jó színvonalú - kategóriába tartozik 44. A lovas turizmust pedig 4.500 vendégágy és mintegy 6.500 ló szolgálja ma Magyarországon.

Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, aki jelezte, hogy a minőségi vidékfejlesztés részévé kell tenni a megújított lótenyésztést, a lovas turizmust, valamint a lovas sportot. A lóágazat, része kell legyen az élhető környezet fenntartásának és a megélhetés biztosításának is vidéken.

V. Németh Zsolt, a vidékfejlesztési tárca államtitkára azt kifejtette, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjai között támogatást kaphatnak például azok a fiatal gazdálkodók, akik a lovas ágazat valamely szegmensével szeretnének foglalkozni, továbbá a vidékfejlesztési elképzelések megvalósításának sorában a mikro-vállalkozások számíthatnak ezen a területen kedvező elbírálásra, ha megfelelő pályázatokkal kívánnak többletpénzhez jutni.

Baranyai László, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a lovas ágazatban működő, például a versenyszervezéssel és tenyésztéssel foglalkozó vállalatokat a pénzintézet mint a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet konszolidálja.