A fórumon felszólt a miniszterelnök is. Orbán Viktor szerint a következő tíz évben minimum a kétszeresére, de inkább a háromszorosára kellene növelni a takarékszövetkezetek jelenlegi, 5-6 százalék körüli pénzpiaci részesedését. Erre az Új Széchenyi Terv, az önkormányzati finanszírozás, az agrártámogatások közvetítése, valamint a pályázati rendszerek finanszírozása terén lát lehetőséget. Azoknál a takarékszövetkezeteknél, amelyeknél a finanszírozás többlet tőkét igényel, a kormány készen áll arra, hogy hosszú futamidejű hitelt biztosítson. Mint mondta a takarékszövetkezet az egyetlen olyan pénzintézet Magyarországon, amely százszázalékos hazai tulajdonban van. Pénzpiaci részesedésük ugyan 5-6 százalék körül mozog, ami messze elmarad az európai uniós átlagtól, de a fontosságuk ennél jóval nagyobb. A szövetkezeteknek is törekedniük kell a nyereség elérésére, de legalább ilyen fontos szempont, hogy az emberek tömegei ne szoruljanak ki a banki szolgáltatói körből. Megerősítette a kormányzati szándékot a 10 százalékra csökkentett társasági adó fenntartására és arra, hogy az uniós források legalább fele a kis- és középvállalkozásokhoz kerüljön. A takarékszövetkezetek és a kkv-k egymásra vannak utalva, csak együttműködve lehetnek egy fenntartható és stabil gazdasági növekedés motorjai. Ezért a kormány mindkét szektort stratégiainak tekinti, és mindkettőnek stratégiai szerepet szánnak egy új, korszerű, sikeres

Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke sajtótájékoztatóján jelezte, ígéretet kaptak a kormányfőtől, hogy segít a takarékszövetkezeti bankrendszer feltőkésítésében, ez pedig azt jelenti, hogy a hitelezési aktivitásukat meg tudják majd növelni, amire azért van szükség, mert jelenleg tőkeproblémák miatt forrásaiknak a 40 százalékát nem tudják kihelyezni. Míg száz évvel ezelőtt 2400 hitelszövetkezet működött, 43 százalékos piaci részesedéssel, ma már csak 5 százalék körüli a takarékszövetkezetek részesedése. Ellentétes folyamat zajlott le Magyarországon, mint Európa más országaiban, ahol ezek a hitelintézetek 20-40 százalékkal részesednek a bankpiacból. Fontos, hogy olyan szabályozók szülessenek, amelyek segítik az uniós átlaghoz való felzárkózást, e nélkül ugyanis a takarékszövetkezetek nem tudják állni a versenyt.