- Először is rengeteg munkával, áldozattal, szolgálattal. Az elmúlt bő másfél évben új alapokra helyeztük a honvédséget, a honvédelem ügyét. Átvilágítottuk a minisztérium és háttérintézményeinek működését, felszámoltuk a korrupciót, rendet tettünk a fejekben, új honvédelmi törvényt alkottunk, jelenleg pedig a honvédség vezetési rendszerének átalakításán dolgozunk. A legfontosabb mégis az, hogy a csapatok felé fordultunk, és a honvédség képességeinek fejlesztését tartjuk szem előtt. Tartalék nélkül nincs haderő jelszavunk nemcsak szlogen maradt, hiszen létrehoztuk az Önkéntes Tartalékos Rendszert. A kezdeti tizennyolc fő után ma kétezer tartalékos szolgál a Magyar Honvédségben, s számuk fokozatosan tovább fog nőni az előttünk álló évek során. A honvédség átvette a Szent Korona őrzését, a külföldi hadisírokban nyugvó magyar katonák emlékének ápolását, a hadisírok gondozását is kiemelt feladattá tettük, a Honvédkórházat pedig a jelenleg az Országgyűlés napirendjén lévő határozati javaslatunknak köszönhetően emeljük vissza hamarosan a Magyar Honvédség hadrendjébe. Tehát a tradíciók ápolása mellett új feladatokat is vállaltunk, a meglévők megőrzése mellett az új képességek megszerzése érdekében is fontos lépéseket tettünk. Okkal mondhatjuk tehát, hogy a honvédség újra a nemzet szeme-fénye lesz.

- A Magyar Honvédségben szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses katonák kiválóan felkészültek arra, hogy adott esetben megvédjék hazánkat. Ahogy már említettem, az állomány kiegészült tartalékosokkal, így ütőképes haderő. Katonáink példát mutattak a tavalyi észak-magyarországi árvízi védekezés, illetve a Devecser térségében történt vörös-iszap katasztrófa által okozott károk elhárítása során is. Emellett minden nap éles helyzetben bizonyítanak a missziókban, például Afganisztánban, Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában …

- A Magyar Honvédség 2012-2021. közötti időszakra vonatkozó új humánstratégiáját július végén adtuk ki. A korábbi rendszer újragondolását több tényező is indokolta. Egyrészt az elmúlt években megjelenő kedvezőtlen folyamatok, az azok eredményeként kialakult egészségtelen létszám- és rendfokozati arányok, a problémák kezelésében tapasztalt csekély elmozdulás, valamint a személyügyi rendszer fejlesztésének igénye miatt vált szükségessé az új rendszer alapjainak megfogalmazása. Másrészt a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programban a közszolgálati életpályák összehangolásával, illetve a Széll Kálmán Tervben a szolgálati nyugdíjak jelenlegi metódusának gyökeres átalakításával kapcsolatos kormányzati célkitűzések indokolták annak kidolgozását. A humánstratégiát négy markáns pillér: a hiteles, valós pályamodell felmutatása, a munkaköri követelmények lefektetése, a személyzetfejlesztés, valamint az illetmények, juttatások, támogatások rendszere szerint alkottunk meg. A stratégia központi eleme a pályamodell. A tiszti, altiszti állománycsoportra vonatkozóan a “klasszikus katonai”, illetve a “speciális szakmai” pályamodell alapelveit rögzítettük, a legénységi állomány pályaképének alapjai pedig az előbbiektől elkülönítve jelennek meg a dokumentumban. A klasszikus és a speciális szakmai pályamodell közötti különbség alapja, hogy a klasszikus katonai kategóriába tartozó munkakörök, illetve beosztások katonai oktatás és képzés keretei között szerzett végzettséggel tölthetők be. Ezek egyrészt a civil munkaerőpiacon nem fellelhető, illetve a honvédségből történő kiválást követően ott nehezen alkalmazható ismereteket feltételeznek. Ezzel szemben a speciális szakmai pályamodellbe azok a munkakörcsaládok tartozhatnak majd, melyek a polgári oktatásban szerzett képzettségre, végzettségre alapozva – természetesen a szükséges katonai felkészítést követően – tölthetők be. A klasszikus pályamodellre a hivatásos, míg a speciális szakmai pályamodellbe tartozó munkakörcsaládokra a szerződéses jogviszony lesz jellemző.

Változást jelent a jelenlegi rendszerhez képest a fizikai felmérések egységes végrehajtásának felügyelete, és a kiválasztás során az eredmények hangsúlyosabb figyelembe vétele is. Aki az életkorára és beosztására előírt fizikai követelményszintnek megfelel, legyen az sovány vagy “pocakos”, alkalmasnak találtatik a szolgálatra. Ehhez kapcsolódik még az új pályamodellben megjelenő úgynevezett “könnyített szolgálat” lehetősége, amely ötvenkét esztendő felett és bizonyos munkakörök esetében alacsonyabb fizikai követelményeket, és az ebből adódó könnyített szolgálatellátást jelent.

A rendszeres megmérettetéseket a Magyar Honvédség Értékelő és Vizsgaközpont koordinálja majd.

Az MH Értékelő és Vizsgaközpont a Magyar Honvédség szervezeti eleme lesz, és tevékenységét kizárólag a katonák vonatkozásában hajtja majd végre. A felmérések és vizsgák felügyelete és végrehajtása mellett koordinálja majd a vizsgák tananyagának kidolgozását, regisztrálja a megmérettetésre jelentkezőket, és értékeli az elért eredményeket. Nem utolsó sorban pedig az Értékelő- és Vizsgaközpont segítheti a magasabb szintű vezetők kiválasztását.

- A Magyar Honvédségben a kiképzés rendkívül magas szintű és színvonalú. Külföldi látogatásaim során tárgyalópartnereink mindig elismeréssel nyilatkoznak a magyar katonák, kontingensek kiképzettségéről, szakmai munkájáról. E téren ma már ott tartunk, hogy számos esetben kérnek fel bennünk arra, hogy külföldieket képezzünk ki bizonyos szakmai területen. Kiváló katonákkal rendelkezünk. Jól felkészült, a hivatásukat szerető, áldozatot hozó, olyan fiatal hölgyekkel és férfiakkal, akik bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között képesek a rájuk bízott feladatokat ellátni. Az állomány kiképzésének alapját a fizikai-gyakorlati felkészítés adja, a lelki felkészítésben pedig a Magyar Honvédség Tábori Lelkészi Szolgálata nyújt segítséget. Tábori lelkészeink nagyon komoly szerepet játszanak a katonák mentális egészségének megőrzésében, a legnagyobb létszámú missziókban személyesen is jelen vannak.

- Úgy gondolom, hogy a katonák elhivatottságával, hazaszeretetével soha sem volt probléma, ebben a korábbi vezetésnek lett volna mit tanulnia az állománytól. Hivatalba lépésemet követően azonban azt tapasztaltam, hogy a katonák ezt kevésbé merték kimutatni. Ezért arra gondoltam, s ebben partnerre találtam a katonai vezetőkben, hogy a rendezvényeinken énekelhetnénk együtt a himnuszt. S mivel a katona fegyelmezett ember és szabályok alapján él, mindez belekerült a szolgálati szabályzatba. Felemelő érzést nyújtott, amikor például a Hősök terén együtt énekeltük el a himnuszt, de az is életre szóló élményt jelentett, amikor Afganisztánban álltak előttem a katonáink, és a nemzet legszebb dalát énekeltük közösen.

- Hadiiparunk most is van, még ha viszonylag szerény képességekkel is rendelkezik. A HM EI, a HM Arzenál, a HM Armcom és a HM Currus részvénytársaságok fontos szerepet játszanak a védelmi szektorban. Hivatalba lépésemet követően első lépésként megszüntettem a nagy létszámú vezetőségeket, összehangolt, egységes irányítást hoztunk létre. A négy hadiipari cég közül a HM EI Zrt. a legnagyobb: 4200 munkavállalót foglalkoztat. Ebben a cégben szeretnénk központosítani a gazdasági területet, de úgy, hogy közben az egyik cég ne legyen alárendeltje a másiknak. Sajnos a korábbi vezetés nem foglalkozott azzal, hogy külső piacokra is kijusson. Ma már az új vezetők mindent megtesznek azért, hogy a cégek minél több megrendeléshez jussanak. A magyar hadiipari cégek kiváló szakembergárdával rendelkeznek, amelynek szaktudása nemzetközileg is elismert. Ezt a tudást kamatoztatni akarjuk, illetve természetesen új munkahelyeket teremteni. Kidolgozás alatt áll néhány reményteli fejlesztési projektünk is, amelyekről azonban – remélem, megértik a kedves olvasók – korai lenne még beszélni.

- Úgy gondolom, hogy az elnökségi félév legfontosabb tapasztalata az volt, bebizonyítottuk, képesek vagyunk ugyanúgy ellátni az EU elnökségi feladatokat, mint a régi tagállamok. A lisszaboni szerződésből fakadóan már nem láttunk el hagyományos elnökségi feladatokat: elsősorban támogató szerepet töltöttünk be. Az egyik legfontosabb célkitűzésünk alapvetően ennek az új, poszt-lisszaboni rendszernek a megszilárdítása, az új intézményi struktúrára való áttérés, a szerződésben lefektetett elvek gyakorlatba történő átültetésének elősegítése volt. Úgy vélem, hogy erőfeszítéseinknek köszönhetően a kihívásoknak sikeresen meg tudtunk felelni. Sőt, elnökségünk bizonyos szempontból modellként is szolgálhat mások számára. Hazánk egy kihívásokkal teli időszakban vette át az elnökségi szerepkört, és itt nemcsak a belső, intézményi átalakulási folyamatokra gondolok, hanem olyan külső kihívásokra is, mint az “arab tavaszként” jellemzett változások az észak-afrikai vagy a közel-keleti térségben. Elnökségi szerepünket felhasználva sikerült elérnünk, hogy a magyar szempontból is fontos témák, mint a nyugat-balkáni térség, azon belül is a boszniai EUFOR ALTHEA művelet jövője, a képességek csoportosítása és megosztása (“pooling and sharing”) vagy a cyber-biztonság a félév során kiemelt figyelmet kapjanak, és lendületet kapjon az e téren folyó munka. Célkitűzéseink megvalósítását számos elnökségi rendezvény is szolgálta, melyeket magas színvonalon szerveztünk meg. A félév során 19 informális elnökségi és további 4 elnökségi kísérő rendezvényt bonyolítottunk le – köztük az informális védelmi miniszteri találkozót –, amelyből 14-et tartottunk magyarországi helyszíneken. A rendezvényeken összesen mintegy 2100 vezető és szakértő vett részt. A védelmi miniszterek informális találkozójának jelzés értékű eredménye volt, hogy azon részt vett a NATO főtitkára is. Ezt nagyon fontosnak tartom, hiszen érdekeltek vagyunk az Európai Unió és a NATO közötti együttműködés erősítésében. Összefoglalva tehát azt mondhatom, hogy az uniós intézményi és tagállami visszacsatolások alapján a magyar elnökség, s azon belül is a honvédelmi tárca sikeresen látta el feladatait.

- Munkaszerető emberként jellemezném magam, aki képes örömmel dolgozni azokért a közösségekért, amelyeknek részese lehet. A legfontosabb azonban természetesen a család. Sajnos amióta miniszter vagyok, sokkal kevesebb időt tudok ikerlányaimmal, Borival és Julival tölteni. Szabadidőmet ezért elsősorban rájuk, illetve drótszőrű tacskóimra fordítom. Ha az időjárás lehetővé teszi, kerékpározni is nagyon szeretek. Hétvégenként olykor száz-százhúsz kilométert is megteszek egyetlen nap alatt.

(Szabados)