A Chopin bicentenárium évében Szilasi Alex zongoraművészt, mint a lengyel zeneszerző avatott tolmácsolóját az a kitüntetés érte, hogy a varsói Chopin2010 emlékbizottság elnöke Waldemar Dąbrowski úr, neki adományozta Bołeslaw Syrewicz 19. században élt szobrász Chopint ábrázoló, Párizsban felállított köztéri szobrának másolatát. A zongoraművész, aki 2005 óta készült a Chopin bicentenárium méltó megünneplésére, az adományozott mellszobrot közcélra ajánlotta fel, amely Budán a Horváth-kertben kapott helyet. Majd a Budavári Önkormányzat polgármesterével dr. Nagy Gábor Tamással arra a közös elhatározásra jutottak, hogy ezért a gesztusért cserébe, Budavár egy Liszt-büsztöt adományoz Varsó történelmi óvárosának.

A portrét dr. Gerő Katalin szobrászművész készítette el közérdekű felajánlásként. Liszt Ferenc szobra a Lazienki királyi parkban kapott helyet, néhány lépésre Chopin magányos emlékművétől.

Dr. Gerő Katalin szobrászművész – a Liszt Ferenc Zeneakadémia Baráti Körének vezetőségi tagja, valamint a Magyar Haydn Társaság elnökségi tagja – kérésemre megosztotta gondolatait a szobor alkotásának folyamatáról.

- Megkerestem Eckhardt Máriát, a Liszt Emlékmúzeum nyugalmazott igazgatóját, aki rendelkezésemre bocsátotta féltve őrzött Liszt-fotoalbumát, amelyből lefényképeztem a számomra fontos ábrázolásokat.

- Világos volt előttem, hogy fiatalkori portrét mintázok, hiszen Chopin-nel Liszt a 30-as éveiben kötött barátságot Párizsban. Miután tudtam, hogy a szobor Varsóba kerül és a Lazienki parkban tervezik felállítani, ezért az életnagyságúnál nagyobbra készítettem.

- A szoborhoz először egy tartószerkezetet kell felépíteni, amely képes a nagy súlyt megtartani. Ebben az esetben ez 110 kiló agyagot jelentett. A következő lépés a mintázás, amelyet megelőzött Liszt arcának anatómiai tanulmányozása. Az életkorán túl, olyan karakterjegyeket is szerettem volna ábrázolni, ami ezt a rendkívüli energiával bíró egyéniséget jellemezte. Leírták róla, ha egy helyiségbe belépett, minden szem felé fordult, nem véletlen, hogy a nők körében nagyon népszerű volt. Női szobrászként ennek megmutatása is szándékomban állt. Ugyanakkor az arcvonásoknak tükröznie kellett azt a harmóniát és a benne rejlő tudatosságot, bölcsességet is, ami egész életét áthatotta. Volt még egy jellemvonása, amit meg kellett jelenítenem: Liszt jó ember volt, aki másokon segített, persze anélkül, hogy szórta volna a pénzt. Pontosan tudta ki az, aki megérdemli a támogatását és ki az, aki nem. Nagyon remélem, hogy a szobor a szemlélő számára visszaadja mindezeket az emberi vonásokat is.

- A National Geographic fiatal ausztrál fotóművésze Warren Richardson, aki Magyarországon járt és egy vonat ablakából véletlenül meglátta az öntöde épületét és felkeltette érdeklődését. Bejutva az öntödébe, bele botlott az én gipsz büsztömbe, amely épp öntésre várt és a sors akaratából “beleszeretett” a szoborba. Ettől kezdve végigfényképezte az öntés folyamatát. Azért is ragadta meg ez a környezet, mert a technológia több száz, vagy talán több ezer éve is változatlan, csak kézi erővel végezhető. A film13 perces, melyhez - kitűnő érzékkel - Szilasi Alex zongoraművész egy tizenkétperces Liszt-zeneművet választott, amelyet a sajtótájékoztatón most hallhattuk. A zongoraművész a film elindulása után kezdte el játszani, így percre pontosan végigkövette a filmen látható eseményeket, mintha meg lett volna komponálva. Ez óriási élmény volt nekem is.

- Igen, Varsó óvárosába, Chopin emlékműve közelébe. Ez óriási megtiszteltetés számomra, mert a lengyelek eddig féltékenyen őrizték a parkot, más szobor elhelyezésére eddig nem volt precedens.