NORAN Könyvesház

Borgos Anna - Szilágyi Judit: Nőírók és írónők

Ez a harminc év volt az, amely alatt a nők nálunk komoly írókká váltak. Ebben a küzdelemben, amelyet joggal lehet szabadságharcnak is nevezni, Osvát Ernő és a Nyugat a nők mellé állt. A Nyugat viszonylag sok és sokféle női szerzőt közölt. E tény mögött a folyóirat nagy esztétikai önmítoszán túl ("csak az írás minősége számít") a korszak egyik legaktuálisabb kérdésére reagáló szerkesztői koncepció éppúgy felfedezhető, mint a személyes motivációk. A kötetben a folyóirat által leggyakrabban közölt tíz nőíró portréja szerepel. A tanulmányok tehát az akkori kánont, a Nyugat által legértékesebbnek tartott nőírók történetét tárják fel. Vannak köztük ismert és kanonizált írók (Kaffka Margit, Lesznai Anna, Török Sophie), talán ismerősen csengő nevek (Bohuniczky Szefi, Kádár Erzsébet, Kosáryné Réz Lola, Lányi Sarolta), de mára egészen elfeledett szerzők is (Gyulai Márta, Kovács Mária, Reichard Piroska). Az ő pályájuk és írásaik megismerése a folyóirat egészéről való gondolkodásunkat is árnyalhatja. Hiszen miközben a (férfi) Nyugatról való ismereteink folyamatosan gazdagodnak és módosulnak, azok a szerepek, amelyeket a nők töltöttek be a magyar irodalom legfontosabb lapjánál, az utókor számára nagyrészt még mindig ismeretlenek.

Dr. Máriás: Nem élhetek Milošević nélkül

Idén 25 éves minden idők egyik legformabontóbb kelet-európai zenekara, a Tudósok.

20 éve tört ki a véres jugoszláviai háború és menekült át a határon a szerző.

15 éve vált le a zenekarból Bada Dada, aki 5 éve végzett magával.

Milosevic 5 éve követett el gyógyszer-túladagolással öngyilkosságot a hágai börtönben.

A szerző idén 45 éves.

Ez a könyv a Tudósok zenekar egyszerre drámai és szórakoztató történetén keresztül mutatja be a jugoszláviai háborút, a bevándorlás nehézségeit, egy zenekar kalandozását a nagyvilág koncerttermeiben, s mindenekelőtt azt, hogy a zene a legrettenetesebb pokol közepén is miként tudja életben tartani az embert.

II. kötet: Felföld, Erdély, Moldva

Borsos Balázs és Magyar Zoltán néprajzkutatók az érdeklődő nagyközönség számára mutatják be a népi kultúra regionális tagolódását a teljes magyar nyelvterületen: a Felső-Őrségtől Moldváig és a Szepességtől az al-dunai székelyekig. Leírásuk alapvetően a kultúrának a 19-20. század fordulóján meglévő állapotát idézi meg, kitekintenek azonban a történeti előzményekre és a 20. századi folyamatokra is.

A minket körülvevő világ szerint életünk attól függ, hogyan teljesítünk. Az amerikai szerző ezzel szemben azt állítja: a kegyelem előfeltétele a tökéletlenség; a sebeink és a hibáink, azok a repedések, amelyeken keresztül a kegyelem behatolhat az életünkbe. Philip Yancey egyik legszemélyesebb és legprovokatívabb könyvében megrendítő őszinteséggel mutatja be a kegyelem életátformáló hatalmát.

Míg Chapman szeretetnyelvekről írt könyveinek témája a szeretet kommunikációja, ebben a könyvben azokat a vonásokat veszi sorra, melyeket a szeretet, mint magatartásforma magába foglal. Ezek a következők: kedvesség, türelem, megbocsátás, udvariasság, alázat, nagylelkűség, őszinteség. Az egyes tulajdonságokról szóló fejezetek önfelmérő kérdőívet, gyakorlati útmutatót, és a feldolgozást segítő kérdéseket tartalmaznak, melyek a szeretetre jellemző magatartásformák elsajátítását segítik elő. Könyvét tanácsadói gyakorlatából és a mindennapi életből vett példákkal és esetekkel teszi olvasmányossá.

Sohasem volt izgalmasabb és nehezebb feladat kamasznak lenni és kamaszt nevelni mint napjainkban, a globális társadalom új távlatai és veszélyei közepette. A világ nagyot változott, de - minden látszat ellenére - továbbra is a szülők lehetnek a legnagyobb hatással kamasz gyermekeik életére. Ehhez pedig mindössze azt a szeretet-nyelvet kell megtanulni, melyet a tinédzser legjobban megért. Gary Chapman könyve választ ad a legégetőbb kérdésekre, melyek a mai kamaszok szüleit foglalkoztatják. Ha betöltjük kamasz gyermekünk szeretet-szükségletét, mindennél nagyobb befolyással lehetünk az életére, és hatékonyan segíthetjük őt a "nehéz évek" átvészelésében.

Vajon csupán a látható világ létezik-e, vagy valami más is megbújik mögötte? A szerző szerint a természeti és a természetfölötti ugyanannak a valóságnak két különböző megnyilvánulása. Az olvasmányos stílusban megírt kemény táblás, szép kivitelű könyv a szerző méltó bemutatása a magyar olvasók számára. Philip Yancey könyveit 25 nyelvre fordították le, s több mint 14 millió példányban adták el szerte a világban. Művei közül tizenkettő részesült rangos nemzetközi elismerésben. Ez a kötet egyik legújabb műve.

A Magyar szókincstár az anyanyelvoktatás, a szókincsfejlesztés hasznos segédeszköze. Az anyanyelv szabatos, színes, helyes használatához nyújt segítséget, amely gazdag tára a rokon értelmű szavaknak, más néven szinonimáknak, és feltünteti a szavaknál nagyobb lexikai egységeket (szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat) is. A magyar szótárirodalomban elsőként közli a szavak ellentétét, antonimáját. A szótár 25 500 vastag betűs címszót tartalmaz. A szócikkekben található szavak száma 80 600. Szerzői 14 400 szónak, szinonimasornak adták meg az ellentétét. Több mint 3800 közmondás, szólás található benne 760 címszó alá besorolva. A mai köznyelv szavain kívül szép számmal szerepelnek benne régies, nyelvjárási és idegen hangzású szavak, de nem maradtak ki a diáknyelv lexikai elemei és a szleng jellegű kifejezések sem. Háromszor több szót tartalmaz minden korábbi szinonimaszótárnál. Tudományos igényű kínálati szótár, amelyben használója megtalálja és kiválaszthatja egy-egy címszó tágan értelmezett szinonimái közül a legmegfelelőbbet. A többéves gyűjtőmunka során nyelvészek, egyetemi és főiskolai tanárok 28 korábban megjelent szótárt dolgoztak fel. Az összegyűjtött gazdag nyersanyag elrendezése a nyelvészet és azon belül is a lexikológia és a jelentéstan legújabb eredményeinek figyelembe vételével, korszerű eszközök (számítógép, célprogramok) alkalmazásával történt. Szótárunk a magyar anyanyelvűek legszélesebb köre számára készült, haszonnal lapozhatják a hivatásos tollforgatók (az újságírók, a fordítók, a szerkesztők) is.

A Magyar szólástár egyetemi oktatók tízéves gyűjtőmunkája eredményeképpen több mint 13 000 szólást (kivágja a rezet), szóláshasonlatot (szegény, mint a templom egere), helyzetmondatot (Most ugrik a majom a vízbe), közmondást (Ki korán kel, aranyat lel) tartalmaz és közreadja azok pontos magyarázatát, értelmezését. A magyar nyelv ilyen gazdag szólásgyűjteménye legutoljára 30 éve jelent meg. Nyelvünk irodalmi, népies vagy ma már kissé régies, de még közérthető fordulatain, szokásmondásain kívül legnagyobb számmal természetesen a mai köznyelvre jellemző állandósult szókapcsolatok szerepelnek benne, de nem maradtak ki a diáknyelv szlenges kifejezései sem.

Az Idegenszó-tár mint alcíme is mutatja, azon kívül, hogy értelmezi, magyarázza a régi vagy új homályos jelentésű idegen szavakat, részletesen megadja azok etimológiáját, eredetét is. A 28000 címszó közül jó néhány a klasszikus műveltség szavai közé tartozik, mások az elmúlt másfél évtizedben kerültek előtérbe a sajtó, a politika, a közgazdaság, az informatika, valamint a sportok és a művészetek nyelvében. Megtaláljuk benne az ifjúság és a divat nyelvének friss jövevényeit is. A szótár újdonsága, hogy a magyar szótárirodalomban először ismerteti részletesen a szavak etimológiáját. A magyar nyelv idegen szavainak eddigi szótárai csupán röviden, jelzésszerűen utaltak az egyes szavak eredetére. A szerző, Tótfalusi István évtizedes munkássága alatt, több mint húsz magas színvonalú tudományos ismeretterjesztő könyvet, szótárat és lexikont állított össze. A nagyközönség körében igen népszerűek korábbi szótárai, pl.: a Nyelvi vademecum, az Idegen szavak magyarul és a Kis magyar nyelvklinika.

Karinthy Frigyes irodalmunknak talán leghíresebb, legnépszerűbb alakja. A legtöbbet olvasott íróink egyike, a legtöbbször idézett és emlegetett humorista. De még inkább filozófus, aki regényekben, novellákban és nem utolsó sorban, mulatságos humoreszkekben fejezte ki nézeteit és életfelfogását. Alábbi gondolatai a hangoskönyvben megszólaló 31 humoreszk mottójául is szolgálhatnak: "Lehet-e barátság féri és nő között, és ha igen, miért nem?"; "A humorban nem ismerek tréfát!"

A szerző előadásában hallhatjuk a tizenegy történetet, amelyekről Lázár Ervin így ír:

"Önfeledten olvastam ezeket a történeteket, mint a diákkori boldog vakációkon, és igazi barátra találtam. Megértettem, hogy az író nem egy olyan útról beszél, amely az egyik állomástól a másikig tart, sokkal hosszabb útról...

"A lét egy, a valóság egy, az igazság egy, Isten egy - ezt tanítják a Védák. Az Atya és én egyek vagyunk, aki engem lát, az Atyát látja, én az Atyában vagyok és az Atya énbennem - ezek pedig Jézus szavai. Hamvas Béla tanításának talán legmagasabb csúcsát az archaikus hagyomány és a keresztény "jó hír", az evangéliumok...

Az elátkozott partból megismert együttes - Csülök, Tuskó Hopkins, Senki Alfonz és a Török Szultán - újabb sötét rejtélyek felkutatására indul. Igaz, nem egy úton, hiszen Csülökék, miként a három testőr, az izgalmas és halálos veszélyeket ígérő kalandok során lovagi szolgálatot is teljesítenek egy francia lány, Yvonne oldalán, a Török Szultán viszont - úgy tűnik - áruló lett. De egy óriási panama leleplezése után kiderül, hogy csak leplezte magát, s az igazság kiderítésében, a veszedelmes kalandok sikeres kimenetelében neki is jókora része van. A történet, miként a többi nagysikerű Rejtő-regényé, ismét képtelenebb a képtelennél, s ezúttal is gyönyörködünk az eredeti "rejtői" képzavarokban, fulladozó nevetésünk pedig újra és újra megcsavart metaforák sorába csuklik. A poénok a "hangos" interpretációban talán még nagyobbat "durrannak", mint az olvasósarok csendjében, Revicky Gábor előadásában.