NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Út a növekedéshez

Dr. Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzetgazdasági Minisztérium megalakítására és vezetésére 2010. május 29-én kérte fel dr. Matolcsy Györgyöt. Mint mondta, azt várják tőle az emberek, hogy talpra állítsa a gazdaságot és vezetésével, Magyarország sereghajtóból éllovassá váljon. A kormány megalakulását követő interjúban Matolcsy György miniszter úrtól megtudtuk, hogy az éves államháztartási deficit 85 százalékánál veszik át a kormányzást. A pénzügyi stabilitási program részeként akciótervet dolgoztak ki, hogy a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval kötött megállapodás - konvergencia program - alapján 3,8 százalék legyen az éves államháztartási hiány.

- Az akcióterv másik iránya, hogy elinduljon a gazdasági növekedés Magyarországon és megerősödjenek a kis- és középvállalatok. Ennek a célnak a körülményeiről és megvalósulásáról kérdeztük most Matolcsy György miniszter urat. Mi jellemzi a gazdaságpolitikánkat? Eltér vagy megegyezik az EU többi országában működőtől?

- Magyarország strukturális reformokkal kívánja csökkenteni az államadósság állományát, vagyis követi azt a gazdaságpolitikát, amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) "Út a növekedéshez" című kiadványában is megfogalmaz. Tény, hogy vannak szokatlan, nem ortodox elemei a magyar gazdaságpolitikának, ám látnunk kell, hogy minden ország esete más. Magyarország egyfajta gazdasági szabadságharcot folytat, amelynek első lépése az volt, hogy az elmúlt év folyamán a kormány búcsút vett a Nemzetközi Valutaalaptól. Ez valóban egy kockázatos döntés volt, sokan gondolták úgy, hogy nincs élet a Valutaalap nélkül. Az IMF-fel történt szakítás nélkül valóban nem tudtuk volna alkalmazni a bankadót és a többi válságadót, s nem tudtuk volna átalakítani a nyugdíjrendszerünket sem, mert a Valutaalap e lépéseket nem engedélyezte volna hazánk számára. A megtett lépések azonban a jövő veszélyeztetése nélkül segítettek hazánknak a szakadékból való kijutásban.

- A miniszter úr nevéhez fűződik a sikeres első Széchenyi Terv. Most az Új Széchenyi Tervtől milyen eredményeket várnak?

- Célkitűzésünk, hogy a beruházási ráta 25% fölé emelkedjen a következő öt évben. Ennek forrása az EU alapokban meglévő pénzek megfelelő, célzott és hatékony felhasználása, amivel a magyar állam évek óta adós volt a gazdasági élet szereplői felé. E célok eléréséhez nyújt segítséget az Új Széchenyi Terv, amely 2011-2014 között összesen 7 ezer milliárd forintnyi forrással évi 5 százalékponttal emeli majd meg a beruházási rátát. Programjaink sikerével elérhetjük, hogy közép-hosszú távon a magyar gazdaság újra 4-6%-kal tudjon bővülni. Többek között az Új Széchenyi Terv segítségével 2014-ig mintegy 250-300 ezer új munkahely jöhet létre Magyarországon. Ez - a társadalom lelki felépülésén túl - hozzájárul a költségvetés helyzetének javulásához, az államadósság csökkenéséhez, az államháztartási hiány leszorításához, valamint ahhoz, hogy visszaszerezhessünk korábban elvesztett vezető pozíciónkat a közép-kelet-európai térségben.

- Milyen pozitív változások következnek be a Széll Kálmán terv hatására?

- A Széll Kálmán Terv strukturális reformokkal éri el, hogy 2014 végére 65‐70 %‐os szintre csökkenjen le Magyarország GDP-arányos államadóssága. Az ország újjászervezése magasabb gazdasági növekedésben, bővülő foglalkoztatásban, javuló versenyképességben és középtávon fenntartható pénzügyi egyensúlyban jelenik meg. A 2013-2014-es időszakra a fenntartható költségvetés már döntő mértékben az állami kiadások pazarló jellegének visszaszorításából ered majd.

Melyek a húzóágazatok, amelyekre számítanak a következő években? Kicsit kifejtve pl. turizmus, építőipar, gyógyszeripar

Fontos látnunk, hogy az Új Széchenyi Terv az első Széchenyi Tervhez képest több új kitörési pontot is tartalmaz: az új program az egészségipar fejlesztésére is hangsúlyt helyez, köztük a gyógyászati beruházásokra és a gyógyturizmusra. A zöldgazdaság is új kitörési pontnak számít, a foglalkoztatás erőteljes növelése pedig változatlanul a prioritások között szerepel. A kormány nagy hangsúlyt helyez az Új Széchenyi Tervben az innováció fejlesztésére is: Magyarország a következő évtizedben a világ innovációs nagyhatalmak közé emelkedhet. Az Új Széchenyi Tervvel és az új gazdaságpolitikával lendületet adhatunk a hazai beruházásoknak.

Hol lesznek beruházások, befektetések idén?

2010 júniusa óta 23 külföldi cég döntött úgy, hogy Magyarországon fektet be, ami mintegy 2 milliárd eurós értékben valósul meg, közvetlenül mintegy 5.450 munkahelyet létrehozva. Példaként említhetem az Audi és az Opel győri illetve szentgotthárdi beruházásait, amelyek közvetlenül mintegy 2.600, ám közvetetten mintegy 17.500 új munkahelyet teremtenek, és hozzájárul a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez. Az Audi összesen 252 milliárdos beruházásához a költségvetés 11,2 milliárd forinttal járul hozzá, ami azt jelenti, hogy a projekt 3 év alatt megtérül a magyar adófizetőknek. Ugyanez az Opel fejlesztése esetén, a 450 millió eurós beruházáshoz viszonyított 5,5 milliárdos támogatással 5 év alatt, várhatóan 2017-re térül meg. Ezek a minimum 12-15 éves működésre tervezett beruházások a szakképzési rendszerünknek is lökést adhatnak, a cégek maguk is részt vesznek az oktatás fejlesztésében. A Mercedes beruházásával együtt ezek az óriásberuházások a GDP 2%-os növekedését jelentik, és azt, hogy Magyarország a térségbeli autóipari versenyben is előrelép, behozza Lengyelországot ……….