BUDAPEST TURIZMUSA – HOGYAN TOVÁBB?

A turizmusban tevékenykedők gőzerővel dolgoznak azon, hogy fővárosunk olyan helyett foglalhasson el az ágazatban, ami adottságai alapján megilletné. Hogy ezt a gazdasági-pénzügyi válságot követően hogyan lehetne minél hatékonyabban kivitelezni? Erre keresték a választ a “Budapest turizmusa – Hogyan tovább?” elnevezésű konferencia résztvevői.

A szervezők, a Magyar Szállodaszövetség (MSZSZ) vezetői hangsúlyozták, már két éve tervezték a tanácskozást, hiszen már akkor szükségesnek tartottak lépéseket tenni a fővárosi turizmus fellendítése érdekében, pedig az igazán lehangoló statisztikai adatok, csak ez után láttak napvilágot. Erdei János elnök elmondta, az már önmagában is abszurd, hogy bár 2006 és 2010 között 13 százalékkal nőtt a fővárosban a szállodai kapacitás mértéke, a bevétel mégis 17 százalékkal csökkent. A 2010-es adatok alapján az előző évhez képest a magyar szállodaipar egyébként a szobafoglalást tekintve 28 európai ország közül mindössze ötöt tudott megelőzni, míg Budapest 41 nagyvárosból csupán egyet – Prágát. S bár az idei esztendő első negyedéve már némi elmozdulást jelez a holtpontról, ezen számok tükrében a szakember megkérdőjelezi az elmúlt egy-két évben létesült újabb fővárosi 2600 szállodai szoba létjogosultságát. A szomorú tavalyi adatok főbb okai közt Erdei János a krízis miatti csökkenő kereslet mellett elsősorban a turizmus szereplői (főváros-kerületek) közötti együttműködés zavarait, az ágazatban érdekeltek túladóztatását, valamint a brand és az igazán vonzó események hiányát említette.

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kifejtette, a kormányprogram nemzetgazdasági szempontból kiemelt helyen kezeli a foglalkoztatás növelését. Márpedig a politikus szerint a relatíve alacsonyabb képzettségűek foglalkoztatásában vagyunk leginkább lemaradva versenytársainktól. A turizmus azonban az egyik olyan terület, amely ezt a réteget felszippanthatná.

Csomós Miklós oktatásért és kultúráért felelős főpolgármester-helyettes arról beszélt: hivatalba lépésükkor számos nehézséggel kellett szembenézniük. Ilyen volt például a főváros katasztrofális pénzügyi helyzete, illetve az, hogy tavaly év végén az idegenforgalmi törvény a kerületek javára módosult a főváros érdekeivel szemben. Az ágazatban végrehajtandó alapvető teendők egybevágnak a korábban Tarlós István főpolgármester által meghirdetett program egyik legfontosabb elemével, a rendteremtéssel. Így szükségesnek vélik, hogy például a közterületek újra eredeti funkciójukat lássák el, és megszüntessék a városnéző buszok és az idegenvezetés engedélyeztetése körüli anomáliákat. Szükséges lesz tudni a források megfelelő célba juttatása miatt, vajon a turizmus hogyan, milyen mértékben hat a gazdaságra – ennek mérésére statisztikai rendszert alkotnak majd meg. A főpolgármester-helyettes szerint is hiányzik Budapestnek egy brandje, azaz hogy a fővárost “egységes turisztikai termékként értékesítsék”. Ennek megteremtése lesz az egyik legfontosabb feladata a hamarosan felálló Budapesti Turisztikai Desztinációs Menedzsmentnek. Az említettek mellett, a városvezetés szeretné több szolgáltatással kibővíteni a Budapest Kártya felhasználhatóságát. Az attrakciók növeléséhez tartozik, hogy megújul a Nemzeti Vágta (a szervezést a fogathajtó Lázár fivérek veszik kézbe), s új koncepció alapján működik majd a fesztiválközpont is. Csomós Miklós külön kiemelte, hogy a minap kapott feladatot Tarlós Istvántól egy Városliget-stratégia kidolgozására és megszervezésére, hiszen véleménye szerint a városrészben jóval nagyobb potenciál rejlik ahhoz képest, mint amennyire azt napjainkban kiaknázzák. A főpolgármester-helyettes elárulta még azt is: koncepciójuk szerint erőteljesebben kívánnak kelet felé nyitni, megcélozva ezzel elsősorban az orosz piacot. Ezért jövőre szentpétervári napokat szerveznek, egyebek mellett színházak, tánckarok, zenekarok meghívásával.

 

Dr. Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség tiszteletbeli elnöke egy javaslatcsomagot állított össze az érdekképviselet véleményét összefoglalva a főváros turizmusának fejlesztéséhez a döntéshozók számára.

A szakmai anyag számos olyan elemet tartalmaz, amelyet a Magyar Szállodaszövetség évek óta szorgalmaz és amelyekkel hosszú idő óta lobbizik a döntéshozóknál. A javaslatok: a vállalkozásbarát környezet megteremtéséhez kedvezőbb adó- és jogszabályi környezet, a pályázati forrásokhoz jutás feltételeinek javítása, a turizmusbank felállítása, az ifa egységesítése és turisztikai célú felhasználása. Szükségesnek tartja az anyag a turistafogadás feltételeinek javítását is, többek között a főváros megközelíthetőségének fejlesztését, a turistainformációs rendszerek egységesítését, a városnéző buszok mozgásának támogatását, a negatív jelenségek (prostitúció, koldulás, túlszámlázás, taxis anomáliák) felszámolását, az éjszakai szórakozási lehetőségek bővítését, a turista- és vendégbarát magatartás terjesztését. Budapest turisztikai marketingjének megerősítésére közös gondolkodásra és jobb együttműködésre szólítja fel a fővárost és a kerületeket, szorgalmazza a TDM szervezet mielőbbi felállását, a Budapest brand véglegesítését, a városi ikonok megteremtését, Budapest imázsának javítását belföldön, az elő- és utószezoni kampányok erősítését. Elengedhetetlennek tartja az attrakciófejlesztést, például a Duna jobb kihasználását, és a vonzó nagyrendezvények finanszírozásának hosszú távú biztosítását. Több kulturális és sportesemény kellene, különösen télen, szükség lenne tematikus utakra (1956- és Puskás Öcsi-túra), továbbá erőteljes nyitást kezdeményez a fiatalok és a gyerekek felé. Szükségesnek tartja a piaci igényekhez igazodó oktatást, a nyelvtudás fejlesztését és a budapesti szállodakapacitás stabilizálását minőségjavító fejlesztések támogatásával az új szállodák építésének ösztönzése helyett.

- Milyen eredménnyel zárult a Budapest Turizmusa Konferencia? – kérdeztük dr. Niklai Ákost.

- A Magyar Szállodaszövetség azért kezdeményezte ezt a konferenciát, hogy áttekintsük mi az akadálya a budapesti turizmus növekedésének, fejlődésének, természetesen főként szállodai foglaltság, bevételek szempontjából. Több szakértőt kértünk fel, akik tükröt tartottak elénk, hogy mi a jó és melyek a gyenge pontok Budapest turizmusában. Különösen fontos volt számunkra a Bécsből, Ausztriából érkezett kolléga véleménye a megfelelő célok meghatározásában. Többek között beszéltünk arról, hogyan kell a feltételeket javítani Budapest turizmusában, illetve miként lehet attrakciókat bővíteni és fejleszteni. Szükségesnek tartottuk a szállodák tekintetében a dolgozók képzését-oktatását is, a minőség folyamatos javítását. Örültünk annak a bejelentésnek a főpolgármester-helyettes úr részéről, hogy létre hozzák a turisztikai desztinációs menedzsmentet - ebben mi maximálisan együtt szeretnénk működni! A cél közös - Budapestet még vonzóbbá kell tenni a látogatók és a turisták számára.

- A kormány támogatja az elképzeléseiket, javaslataikat?

- A kormány képviseletében ott volt a konferencián Szatmáry Kristóf államtitkár úr, aki egyrészt bejelentette a turizmus törvény előkészítése elindult. Reméljük, hogy ebben több számunkra lényeges kérdés rendezésre kerül. Többek között az idegenforgalmi adó, hogy turisztikai marketing célra lehessen felhasználni. Lényegesnek tartjuk az ország-marketing állam által történő szervezését és kérjük ennek a finanszírozását.

- A Magyar Szállodaszövetség jogosítványait megfelelőnek tartja a célok megvalósítására?

- A jogosítványok teljes körűek, hiszen a Magyar Szállodaszövetség a hazai szállodai kapacitások 80 %-át képviseli. Meg van a reprezentativitásunk ebben a kérdésben. Úgy gondolom jó ötleteink vannak, hiszen a napi életből, a szállodák örömeiből, gondjaiból indulunk ki. Természetesen nem gondoljuk, hogy a bölcsek kövét mi ismerjük. Jelenségekre hívjuk fel a kormányzat, illetve Budapest vezetőinek a figyelmét, hogy melyek azok a dolgok amelyekben javulnunk, fejlődnünk kellene, a problémák közös megoldása érdekében.

- Ön szerint melyek Budapest értékei?

- Budapestnek nagyon sok vonzereje van. A földrajzi fekvése, a Duna, melyet érdemes lenne jobban kiemelni. Csodálatos az építészete, a világöröksége, a történelmi fürdők. A sokszínű kulturális hagyományai, színházi – zenei élete. A gasztronómia, a budapesti éttermek, kávéházak kínálata - ezek mind rendkívül vonzók a külföldi látogatók számára.

- Magyar Világtalálkozó lesz június 30 - július 3 között. Mire hívná fel a szervezők figyelmét?

- Rendkívül fontos, hogy Magyarország sokszínűsége, kínálata és vendégszeretete megfelelő módon bemutatásra kerülhessen. Érdemes lenne nem csak a Balatont és Budapestet, hanem az egész országot bemutatatni.