"Közös célunk, hogy a szomszédságunkban stabil, virágzó és demokratikus országok legyenek - délen és keleten egyaránt" - mondta Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, aki úgy véli, az EU nem lehet pusztán az események szemlélője, amikor "déli szomszédaink számára eljött az igazság pillanata". Az európai gazdasági kormányzás reformja kapcsán az elnök hangsúlyozta, nem hisz abban, hogy helyes lenne "a kétszintű Unió" gondolata.

A Környezetvédelmi Tanács március 14-én Brüsszelben politikai egyetértésre jutott az elektromos és elektronikus berendezések hulladékának visszagyűjtését és újrahasznosítást szabályozó 2002/96/EK irányelv módosításáról. A környezet védelmében hatékonyabban kell visszagyűjteni és feldolgozni az elektromos és elektronikus hulladékot. Mivel a tagállamok nem tudtak megállapodni a vonatkozó irányelv felülvizsgálatában, a magyar elnökség kompromisszumként azt javasolja, hogy a szigorúbb szabályok csak néhány év után lépjenek életbe.

"A megbékéléshez többre van szükség, mint toleranciára: fel kell fedezni a sokszínűséget mint értéket" - hangsúlyozta Győri Enikő az EU-ügyekért felelős államtitkár, a megbékélésről és a Kárpát-medencei együttélésről szóló konferencián Brüsszelben.

A magyar egészségügy helyzetéről és az EU-elnökség idején ehhez kapcsolódóan felmerülő szakpolitikai kérdésekről egyeztetett az érdekelt civilszervezetekkel Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára március 16-án, Budapesten.

Van reális esély arra, hogy a tagállamok egyetértésre jussanak a közös agrárpolitika reformjáról - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Azonban elismerte, hogy a közvetlen támogatások kérdésében nagy a vita. A génmódosított növények felhasználásáról viszont valószínűleg nem várható döntés a soron következő márciusi ülésen.

Kósa Ádám, az Európai Parlament első siket képviselője szerint, a nyilvánosságra hozott alkotmánytervezettel Magyarország nagy lépést tehet a fogyatékossággal élő személyek jogainak kiteljesítése felé. A néppárti politikus szerint kiemelkedő jelentőségűnek tekintendő a dokumentum "Alapvetések" című része, amely tartalmazza a siketek jelnyelvének védelmét, és azt a magyar kultúra részeként ismeri el. Ez az újítás összhangban áll az Európai Parlament több határozatának szellemiségével. A jelnyelv beemelése az új alkotmányba azért is volna kivételesen jelentős cselekedet, mert olyan nemzeti alapértékek közé kerülhetne a siketek és súlyos nagyothallók önálló és természetes nyelve mint az egészséges környezet és a termőföld védelme, vagy a jövő nemzedékei iránti felelősség. Az európai Alapvető Jogok Kartájával összhangban az alkotmánytervezet külön kiemeli, hogy "Magyarország külön intézkedésekkel védi a nőket, az időseket és a fogyatékossággal élőket". Kósa Ádám szerint a kétségbeejtő demográfiai változásokat tekintve, a nemzet megmaradása szempontjából fontos hivatkozási alap lehet ez a kitétel. Nevezetesen: több gyermeket tudjanak vállalni a nők; az idősek és a fogyatékossággal élők pedig a megfelelő és akadálymentesített környezet révén, tovább maradhassanak a munkaerő-piacon, csökkentve még az EU-ban is a drámainak és fenntarthatatlannak tekintett inaktivitási mutatókat.

Sajtótájékoztatót tartott Androulla Vassiliou, az Európai Bizottság oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért, ifjúságért és sportért felelős biztosa, David Howman, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) főigazgatója és Ivo Belet, az Európai Parlament sportért felelős szakbizottságának képviselője, valamint Czene Attila, a magyar kormány sportért felelős államtitkára.

Andrula Vasziliu, a sport Európai Biztosa, a labdarúgó játékosok átigazolásának szigorúbb vizsgálatát sürgette, mert - mint mondta - esetenként sokkolóak azok az összegek, amelyeket egyes labdarúgóklubok játékos-átigazolásokra költenek. Beszélt arról is, hogy a sportolók unión belüli szabad mozgása alapelv, de bizonyos közös irányokra szükség lenne, ezen kívül a sportrendezvények jogait, illetve a közvetítések kérdéseit is érintette.

David Howman, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) főigazgatója a dopping alapanyagok nemzetközi kereskedelmének a megakadályozását emelte ki, valamint azt, hogy a jövőben az is bíróság elé kerüljön, aki doppingolásra bíztat sportolót, legyen az edző, orvos vagy menedzser.

Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkára kiemelte, a magyar elnökség célja, hogy májusig megállapodás szülessen a tagállamok között egy olyan közös munkatervről, amely tartalmazza a közös uniós sport-keretprogram létrehozásához szükséges prioritásokat. A sport alapvetően tagállami hatáskörbe esik, azonban a Lisszaboni Szerződés már jelentős lépést tett a sport európai dimenziójának kialakítása felé. Szükséges lenne, hogy az EU támogassa, koordinálja és kiegészítse a tagállami szintű kezdeményezéseket. Megtudtuk, az elmúlt két évben már számos magyar szervezet pályázott sikerrel közösségi forrásokra. Az ő sikereik, tapasztalataik remélhetőleg meghozzák a kedvet ahhoz, hogy mások is megmérettessék magukat az uniós pályázatokon. A Közéleti Gazdasági Krónika kérdésére, hogy szükségesnek tartanák-e az iskolai testnevelési órák növelését Európában és ezt támogatandó célnak tartják-e - Czene Attila, államtitkár és Androulla Vassiliou biztos asszony egyaránt igennel válaszoltak, bár megtudtuk más Magyarország és más Európa nyugati országainak kiindulási helyzete...

Az országszerte európai uniós lakossági tájékoztatással foglalkozó Europe Direct-irodák március 17 - 25 között információs napokat tartanak Budapesten és 11 vidéki nagyvárosban. A tájékoztató irodák felkészült tanácsadói a helyi bevásárló központokba kitelepülve első kézből adnak közérthető és testreszabott válaszokat a nagyközönségnek az európai uniós tagsággal kapcsolatos állampolgári kérdésekre. Mivel félidejéhez közeledik az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége, a tájékoztató napokon a Europe Direct-tanácsadók külön figyelmet fordítanak az elnökséggel kapcsolatban felmerülő kérdések megválaszolására.

Az ED-irodák évek óta kitelepülnek forgalmas belvárosi helyszínekre, falunapokra és különféle rendezvényekre, ahol az emberek fel tudják tenni az őket érintő, érdeklő kérdéseket, illetve ingyenes információs (magyar és idegen nyelvű) anyagokhoz juthatnak hozzá. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete: 1024 Budapest, Lövőház u. 35. www.eu.hu

Az Európai Parlament Újságírói Díját 2011-ben ítélik oda negyedszer. A díjat olyan újságírók nyerhetik el, akik kiemelt fontosságú európai témákkal foglalkoznak, hozzájárulnak az európai uniós intézmények, illetve az uniós szakpolitikák megismertetéséhez. A pályázatokat 2011 január 15 és március 31 között lehet benyújtani. A díj átadására 2011 októberében kerül sor. A díjat négy kategóriában ítélik oda: írott sajtó, rádió, televízió, internet.

A kategóriák első helyezettjei egyenként 5.000 eurós díjazásban részesülnek. A pályázaton olyan sajtóanyag vehet részt, amely 2010 április 1 és 2011 március 31 között jelent meg, illetve került adásba az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén. A nevezés feltétele, hogy a pályázó regisztrált újságíró és az Európai Unió valamelyik tagállamának állampolgára vagy lakosa legyen. 2010-ben magyar, lengyel, svéd valamint brit újságíró nyert.

Pályázati űrlappal és jelentkezéssel kapcsolatos információ: http://www.eppj.eu