NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

Meg kell duplázni a kutatásra, fejlesztésre fordítható forrásokat

- Melyek a legfontosabb céljai - kérdeztük dr. Fellegi Tamás minisztertől.

- Legfontosabb a kiszámíthatóságot és a stabilitást megteremteni. Négy fontos területet emelnék ki: meg kívánjuk óvni és működtetni akarjuk az állami vagyont, hatékonyan és gyorsan kívánjuk eljuttatni az európai uniós fejlesztési forrásokat a kis- és középvállalkozásokhoz, ezáltal is segítve a versenyképességüket, lebontjuk a bürokratikus akadályokat, átláthatóvá tesszük a közbeszerzést, és legfőképpen visszaszorítjuk a korrupciót.

- Kiemelten támogatják a kis és közepes vállalkozásokat?

-A pályázatok révén a Kkv-k helyzetbe hozását elő kívánjuk segíteni, de nincs szó arról, hogy a multinacionális, külföldi tulajdonú vállalatok hátrányba kerülnének bármilyen területen, hiszen nélkülük Magyarország ma már nem is működhetne. Az Új Széchenyi Terv olyan pályázatokat is tartalmaz, amelyek célja, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások megfelelő feltételek mellett használhassák fel a legújabb innovációs eredményeket, és saját eszközeik megújítása révén vehessék fel a versenyt vetélytársaikkal. Kiemelt prioritás a "zöldgazdaság" kiépítése, melyben szintén részt vehetnek a kis - és középvállalkozások, az erre vonatkozó pályázatok már megjelentek a II. Széchenyi Tervben.

- Hogyan erősítik az EU által biztosított források hatékony felhasználását?

- Magyarország az EU 2007-2013 közötti költségvetési időszakában rendelkezésére álló, hozzávetőleg nyolcezer milliárd forintnak csupán töredékét, 2010-ig a 13 százalékát tudta felhasználni pályázataiban. Az elmaradásokat azonban szeretnénk behozni. A közbeszerzéseket sokkal egyszerűbb és átláthatóbb folyamattá kívánjuk szervezni.

- Milyen fejlesztések várhatók az információs infrastruktúrában?

- Jelenleg a lakosság közel 35%-a mobil szélessávval le nem fedett területen él, miközben a legújabb generációs eszközök, mint az okostelefonok és a táblagépek már nem is igényelnek vezetékes szolgáltatást. A telekommunikáció fejlődési irányai egyértelműen a kötöttségektől mentes, szabad mozgást lehetővé tévő megoldások, a mobil szélessáv felé mutatnak. A továbblépés érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elkészítette szélessáv-fejlesztési koncepcióját, amely közvetlenül kapcsolódik az európai Digitális Menetrend által kijelölt célokhoz és a tavalyi év végén nyilvánosságra hozott Digitális Megújulás Cselekvési Tervben megjelölt infrastruktúra-fejlesztési irányokhoz. A szélessáv-koncepció átfogó képet ad a magyarországi hálózati lefedettség jelenlegi helyzetéről, a kezelendő problémákról, és számba veszi a piaci fejlesztések ösztönzéséhez szükséges közpolitikai, piacszabályozási és fejlesztéspolitikai eszközöket is. A kormány célja egy fejlett és biztonságos infrastruktúra kialakítása, amely biztosítja a teljes szélessávú lefedettség megvalósítását 2013-ig. A mobil szélessáv fejlesztéséhez szükséges frekvenciatartomány értékesítésére a minisztérium tervei szerint hamarosan sor kerül.

2020-RA MEG KELL DUPLÁZNI A KUTATÁSRA, FEJLESZTÉSRE FORDÍTHATÓ FORRÁSOKAT

 

Az országnak egy jobb szerkezetű munkaerőpiacra van szüksége, amely a növekvő foglalkoztatottság mellett figyelembe veszi Magyarország erősségeit és lehetőségeit is - mondta a nemzeti fejlesztési miniszter. A nagy hozzáadott tudást igénylő munkahelyek létrehozása Magyarország megerősödésének egyik meghatározó alapfeltétele. Hazánk természetes erőforrása az itt élők rendkívüli tudása és kreativitása. Kiaknázásuk és gazdaságba történő visszaforgatásuk kiemelt jelentőséggel bír a versenyképesség szempontjából, és egyre több nagybefektető számára teheti vonzóvá az országot.

Átalakulóban van a kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítható támogatások rendszere is. A kormány szándéka, hogy az uniós és a hazai fejlesztési támogatási forrásokat együttesen kezelő fejlesztéspolitikában megvalósuljon a kutatás-fejlesztés és innováció kiemelt támogatása, szellemi erőforrásaink gyarapítása, a hazai tudásbázis hasznosulásának javítása, a hazai termékek, szolgáltatások hozzáadott értékének növelése érdekében. A rendszert - a fejlesztéspolitika egészéhez hasonlóan - ezen a területen is hatékonnyá, ésszerűvé alakítjuk át és a továbbiakban egységes szabályozási környezetben, a nemzeti és az EU stratégiához illeszkedve működik majd. A források elosztásának és felhasználásának valamennyi szintjén jelentős változtatásokat hajtunk végre. Terveink között szerepel, hogy 2020-ra a kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított teljes összeg, a bruttó hazai termék (GDP) jelenlegi 0,9 százalékáról, a kétszeresére1,8 százalékra emelkedjen - mondta a miniszter.

A megújult, egységes fejlesztéspolitikában az Innovációs Alap és az uniós forráskihelyezések egymást erősítik az Új Széchenyi Terv stratégiája mentén. 2011-ben az Új Széchenyi Terv pályázataiban több mint 72 milliárd forint áll rendelkezésre a tudomány-innováció kitörési pontra, 2013-ig pedig összesen mintegy 200 milliárd forinttal lehet számolni.

A Nemzeti Programok között két nemzetközi jelentőségű fejlesztés van, a Talentis Program és a szegedi ELI projekt, amelyek révén kitüntetett szerephez jut a tudásgazdaság - hallottuk a nemzeti fejlesztési minisztertől, hiszen mindkét fejlesztés húzóerőként fog hatni Magyarország műszaki-tudományos fejlődésére, a háttéripar versenyképességére, erősíteni fogja az ország gazdaságát.

Szabados