- A kormányzat infokommunikációs stratégiája, a Digitális megújulás is kiemelt célként kezeli a magyar vállalkozások versenyképességét. Ezt a célunkat komplex módon kívánjuk megvalósítani: infrastruktúrafejlesztéssel, át-, illetve továbbképzésekkel, valamint a kkv-k bevonásával. Mindezek mellett az Új Széchenyi Terv filozófiája teljesen más, mint a korábbi kormányzati gazdaságfejlesztési programok. Azok úgy szóltak, adj a nagyoknak, és az majd lecsorog a kicsikhez. Ezt a gondolatot a tapasztalat cáfolta, a nagyoktól nem csorognak le sem a technológiai, sem a versenyképességi vívmányok. Ezért az Új Széchenyi Terv szakít a múlt meghaladott gondolatával, és a magyar vállalkozások versenyképességét, foglalkoztatás-bővítését helyeztük a fókuszba.

- Az Adatvagyon törvényben az új kormány filozófiája húzódik meg: ez úgy szól, hogy állami feladatokat nem szabad drágán kiszervezni a magánszektorba. A mi felfogásunk szerint a korábbi biznisz-adatkezelés - amikor nemzetbiztonságilag kritikus adatbázisok kezelését magáncégekhez szerveztek ki kormányok - sem nem volt biztonságos, sem nem volt ésszerű. Pont fordítva, a biznisz-adatkezelés a lehető legdrágább és a leginkább veszélyes megoldás. Ezért mi az Adatvagyon törvényben meghatároztuk a kritikus adatbázisokat, és meghatároztuk, hogy azokat nem kezelheti más, csak az állam, vagy az állam 100%-os tulajdonában álló társaság. Ez amellett, hogy biztonságba helyezi adatainkat, ésszerű is, hiszen nagyságrendileg 5 milliárd forintot spóroltunk meg vele.

- Hamarosan végzünk egy korábban kifejezetten elhanyagolt EU-s jogszabályi irányelv hazai átültetésével, ám mi magunkra vállaltuk a teljes Elektronikus Hírközlési törvény felülvizsgálatát is. Ennek eredményeként jelentősen erősödnek fogyasztói jogaink, kevésbé leszünk kiszolgáltatottak például a hűségszerződések vagy a számhordozás területén.

- Megalapítottuk a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget, mely egységes mederbe tereli az alkalmazás-fölhasználást és a fejlesztéseket, valamint megkezdtük az infokommunikációs hálózataink egységesítését. 2012-re olyan állapotba hozzuk a kormányzati informatikát, hogy képesek legyünk magas színvonalú e-közigazgatási szolgáltatásokat nyújtani az állampolgároknak. Az államnak példát kell mutatnia és élen kell járnia. Teljesen elektronizálni kell működésünket, amit majd ki kell szélesíteni az egész államigazgatásra és a társadalomra. Én egyébként ezen a területen nagy robbanásra számítok. Azt látom, hogy a magyar társadalom egyre inkább érett arra, hogy ilyen technikákat használjon.

- Több programunk is van, melyek mindegyike az állam működésének olcsóbb és takarékosabb működését hivatott elősegíteni. Ezek közül a legjelentősebb a Digitális Megújulás Terve, melynek négy finanszírozási pillére van. A 2011-es költségvetés, az EU-s források, az Új Széchenyi Terv már megismert prioritásai, valamint a vállalkozások tőkéjének bevonása. Erősítenünk kell az állami szektorban a versenyszellemet, mert csak ennek segítségével mérsékelhetők az árak a közszférában.

- Fokozottan ösztönözzük a szélessávú internet elterjedését. Széles körű szakmai és társadalmi párbeszédet kezdeményeztünk, nem is eredménytelenül, civil szervezetek, érdekképviseletek, iparági szereplők, egyszerű állampolgárok mondták el véleményüket, szóltak hozzá érdemben. Ötpárti értekezletet is tartottunk ebben a kérdéskörben. Így született a Digitális Megújulási Cselekvési Terv. A terv erre a kormányzati ciklusra szól, az emberek, a vállalkozások, az állam és az infrastruktúra, e négy "csomópont" köré rendezi a szakmai elemzést, azonosítja az infokommunikációs szektor kitörési pontjait, amelyekhez programokat rendel, határidőkkel és felelősökkel. Néhány közülük már az idén megvalósul, mint például a magyar kultúra eredményeit átláthatóan rögzíteni képes Magyar Nemzeti Digitális Archívumot már 2011-ben létrehozzák. Későbbre időzítették az átfogó egészségügyi informatikai rendszer, illetve az élhető és intelligens város, azaz a Smart City-projekt megvalósítását, továbbá az önkormányzatok információtechnológiai hátterének a korszerűsítését és az egységes európai 112-es segélyhívó rendszer kiépítésének az elindítását.

Szabados Julianna