SPA HUNGARY HOLDING ZRT.

"Profi csapat, profi szolgáltatás"

Magyarország a felszín alatti vizek, a termál -és gyógyvizek országa. Évszázadok óta a fürdőkultúra életünk része. A fürdő egészség, kikapcsolódás, pihenés. Idén a fürdők rekonstrukciójára, bővítésére, fejlesztésére és újak építésére, az új Széchenyi-terv uniós forrásaiból 1800 milliárd Ft-ot lehet megpályázni. Bár fürdőkben bővelkedünk, de fenntartásuk nem csekély gondot okoz az önkormányzatoknak. Ebben segít a Spa Hungary Holding Zrt., amely olyan komplex és egyedülálló szolgáltatást nyújt a fürdők üzemeltetése terén, melyre a jelenlegi gazdasági válságban egyre több termál- gyógy- és wellness fürdőt működtető városnak szüksége lehet. A Spa Hungary Holding elnök-vezérigazgatója Kovacsics Imre - aki országosan elismert szaktekintély a termál- és gyógyfürdők vezetése terén - a korábban mínuszokat felhalmozó, önkormányzati tulajdonú termálfürdőket egymás után veszi át üzemeltetésre és teszi nyereségessé. És hogyan? Erre kerestük a választ.

- Mikor alakult a Spa Hungary Holding?

- Két és fél éve alakult, amelynek előcége a győri Rába Quelle Kft. volt. A történetünk 2003-ban kezdődött, amikor a győri önkormányzat pályázatot írt ki a helyi fürdő üzemeltetésére, ami akkoriban újdonságnak számított. A feltételek nagyon szigorúak voltak, így egyetlen társaságként pályáztam az erre a célra létrahozott projektcéggel a Rába Quelle Kft-vel. Az Önkormányzattal 25 éves üzemeltetési szerződést kötöttünk és teljesen új konstrukcióban, elkezdtük üzemeltetni a fürdőt, mely a Széchenyi terv beruházásával valósult meg.

- Viszonylag hosszú időre kötöttek megállapodást . . .

- Nem érdemes négy-öt évre bérelni, illetve bérbe adni egy ilyen volumenű létesítményt, hosszú távon kell gondolkodni a tulajdonosnak és a bérlőnek egyaránt. A 25 évnél már a bérlő is érdekelt abban, hogy minél több pénzt forgasson vissza a vállalkozásba. Nem vagyunk tulajdonosok, mégis a sajátunkként kezeljük az üzemeltetett fürdőt. A győri önkormányzattal például olyan szerződést kötöttünk, hogy a város a fürdő felújítására fordítja azt az összeget, amelyet bérleti díjként fizetünk, és mi is hozzáteszünk ugyanekkora összeget. Ez meg is látszik a fürdőn, hiszen hét év és közel 5 millió vendég után, most is úgy néz ki, mintha vadonatúj lenne.

- Hogyan bővült a hálózatuk?

- Agárdon a polgármester megtudta, hogy Győri Önkormányzatnak nem kerül egy fillérjébe sem a fürdő üzemeltetése, miközben az agárdi fürdőt 165 millió forinttal kell támogatni az önkormányzatnak évente. Ez óriási teher egy tízezer lakosú kisváros számára. Megkeresett. Agárdon más formában kötöttünk szerződést, a fürdőt működtető részvénytársaság vezérigazgatója lettem. Már az első évben hárommilliós nyereséget sikerült elérnünk, a következő évben ismét kigazdálkodtuk az addigi 165 millió veszteséget és ezen felül önerőből még 40 millió Ft-ot fejlesztettünk. Ezek után arra gondoltam, miért ne működhetnének a fürdők is úgy, mint egy szállodalánc? Ekkor hoztam létre a Spa Hungary Holding Zrt.-t, amely ugyan nem a klasszikus értelemben vett holding, mert nem tulajdonol, de szervezeti szempontból igen. Jó szakembereket hívtam meg az igazgatótanácsba. Olyan professzionális tudással és több éves tapasztalattal rendelkező szakembereket gyűjtöttem magam köré, akik hatékonyan tudnak dolgozni. Közös a gondolkodásunk is, tudják küldetésünk van. Szlogenünk: "profi csapat, profi szolgáltatás". Sok fürdőt világítottunk már át a gazdálkodás tekintetében, illetve több önkormányzati fürdő menedzselését végezzük. Jönnek sorba a felkérések ...

 

 

- Hol tartanak most? És mi az előnye a holding struktúrának?

- Folyamatosan 4-8 fürdőt menedzselünk egy időben. Az utóbbi időben pl: a Győri Fürdőt, a Makói Fürdőt, a Székesfehérvári Műemlék Árpád Fürdőt, a Gyulai Fürdőt, a Hévízi Fürdőt, amelynek egy ideig a stratégiai igazgatója is voltam. A mi közreműködésünkkel épült meg a Tatabányai Fürdő, most kötöttünk szerződést a Nyíregyházi önkormányzattal a fürdő menedzselésével kapcsolatban, illetve a már említett Makón a régi helyére most építjük a csodálatosan megtervezett Makovecz Fürdőt. A holdingstruktúra előnye a közös csúcsmenedzsment, a jóval olcsóbb cégvezetés. A beszállítókkal szemben is érvényesítjük a holding előnyeit. Egyesített erővel, hatékonyabb marketinget is tudunk végrehajtani.

- Mi a sikerük titka?

- Mivel tudtak keresetté válni? Mit és hogyan fejlesztettek?

- Figyeltük mit hiányolnak legjobban a vendégek. Például Agárdon a gyógyfürdőből kimondottan többgenerációs fürdőt fejlesztettünk, mert erre volt igény. Gyulán megépítettük Európa egyik legszebb szauna parkját, mert az 50 éves fürdő nem felelt meg a modern kor követelményeinek. Mindig egyedi megoldásokra törekszünk. Keressük a fürdőre jellemző specifikumot és azt erősítjük. De nemcsak az épített környezetre figyelünk, hanem a dolgozók mentalitására is. Nálunk követelmény a vendég- központúság, a dolgozóknak tudniuk kell, hogy hiába 1500-2000 forintos belépőjegyet fizet a vendég, úgy kell őket kiszolgálni, mint egy szállodában.

- A fürdővendégek kiszolgálásához szakemberképzésre is szükség van. Úgy tudom erre irányul az a szerződés, amelyet a Spa Hungary Holding kötött a Szent István Egyetemmel.

- A Széchenyi tervben nagyon jó elgondolás van arra, hogy a felszín alatti gyógyvíz kincsünkre építve a gyógyturizmus területén, nagyhatalomként pozícionáljuk magunkat a világban. Viszont ezzel kapcsolatban a szakemberképzés még nem valósult meg. Olyan vezetőkre bíztuk eddig a kettő-öt milliárd forint értékű épületeinket, akik nem rendelkeztek, mert nem rendelkezhettek megfelelő végzettséggel, miközben több száz dolgozót irányítva, akár évi egymilliárdos forgalmat bonyolítottak. A hazai felsőoktatásban sem alapszakon, sem mesterszakon nem szerepelt eddig olyan program, amely a fürdők, mint speciális létesítmények komplex irányítási feladatait ellátni képes, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező szakemberek képzését célozná. A munkaerőpiacon hiány tapasztalható a biztonságos fürdőüzemeltetési ismeretekkel rendelkező vezetők körében. Akkor hogyan várhatunk el magas követelményeket, ha még a vezetőink sem képzettek? Ezt a hiányt felfedezve - másfél éves előkészítő munka eredményeként - a Szent István Egyetemmel konzorciumot alkottunk, másoddiplomás fürdővezetői képzésre. Sok-sok speciális ismeretre van szükség, mert mérnöki vénával, egészségügyi tudással, PR- marketing, és gazdasági ismeretekkel is rendelkezni kell. De nem csak a felső vezetőket szeretnénk képezni, hanem a dolgozókat is. Ma még nyolc általános iskolai végzettséggel uszoda mester lehet valaki, pedig ő találkozik a vendéggel. Szauna mester is bárki lehet, nincs végzettséghez kötve, pedig tudjuk, milyen divat a szaunázás és milyen élettani hatásai vannak. Tehát szükség van az ő képzésükre is. Ezt mind-mind a zászlónkra tűztük, hogy ne csak az épített környezetet fejlesszük, hanem a humán erőforrás is állandóan fejlesztve legyen. Az egyetemi oktatáshoz megírtuk a tananyagokat és elkészítettük az OKJ képzéshez is a tankönyveket, jegyzeteket.

 

- Meddig bővülhet a holding?

- Az önkormányzatok nehéz helyzetben vannak a felvett hiteleik, a kötvénykibocsátások miatt. Tudjuk, hogy nagyon sok olyan önkormányzat által fenntartott fürdő van, melyekbe éves szinten 50 -300 millió forint közötti összeget tesznek be az üzemeltetési költségekbe. Nemrég a budapesti fürdők 8-900 millió forintot kaptak arra, hogy rendbe tudják magukat hozni. Sokszor az igazi önkormányzati feladatokra nem jut pénz, mint az iskola felújításra, az óvoda fenntartásra, járdaépítésre ... Ideje, hogy az önkormányzatok felismerjék saját érdekeiket, igazi szakembereket tegyenek a fürdők élére. Az a hitvallásom, hogy rendbe kell tenni minden fürdőnél a menedzsmentet. Legyen elvárás profit orientálttá tenni a fürdőket. Jelenleg tizenöt önkormányzattal folytatunk tárgyalásokat az ország minden részén. Becslésem szerint ez év végére körülbelül tíz-tizenöt fürdőt fogunk üzemeltetni. Szlovákiából és Romániából is kaptunk felkérést, a szlovákiai létesítmény esetében már a tervezés fázisába is bevontak.

- Hogyan lehet még hatékonyabban kihasználni a gyógyfürdő potenciálunkat?

- Például Budapest a világ fürdő fővárosa lehetne! Tarlós István főpolgármester úr kérésére, a fővárosi fürdők üzemeltetési programján dolgoztunk. De az egész országra igaz az, hogy fürdő nagyhatalom vagyunk, a víz miatt érdemes Magyarországra jönni akár egy-két hétre is. Erre épülhet akár a bor- és falusi turizmus, amely programon most dolgozunk. Gyógyvizekben világelsők vagyunk: ennyi fajta gyógyhatású víz, ilyen komplett gyógyászat nincs máshol a világon. Fájdalmat enyhít, életminőséget javít a vizünk - így kell promotálni! Fontos lenne azonban tudományosan újra megalapozni gyógyvizeink gyógyító hatását. Tervezünk létrehozni egy tudományos központot, amely bevizsgálná a hazai gyógyvizeket és a vizsgálatok eredményét szétküldené a világ összes fontos betegbiztosítójának. Ki lehet számolni, mennyivel olcsóbb a fürdőkúra, és mennyivel jobban javítja az életminőséget, mint a gyógyszeres kezelés.

- Mi a véleménye a Széchenyi-üdülőkártyáról, mennyiben lesz jobb vagy más, mint a mostani üdülési csekk?

- A Széchenyi Kártya vitafórumain jómagam is részt vettem, sőt talán a formálója is voltam. A legmarkánsabb különbség az üdülési csekkhez képest az, hogy kevésbé széles a felhasználási területe, elsősorban gyógyszállók, szállodák, fürdők, gyógyvíz alapú rehabilitációira lehet majdan felhasználni. Mert azt szeretnénk, hogy az a dolgozó, aki megkapja a munkáltatójától ezt a kártyát, valóban a pihenésére használja fel és felfrissülve érkezzen vissza az aktív munkába. Ez nagyon fontos a társadalom számára.

- Könyvet írt wellness témában "Magyar utazó" címmel. Lesz folytatása?

- Két évvel ezelőtt született meg bennem az ötlet, hogy jó lenne bemutatni szubjektív útleírásként Magyarországot, mert sok olyan könyvet olvashatunk, ami csábit minket a határon túlra, de keveset arról, hogy milyen szép és csodálatos a hazai táj. Az ötletet tett követte, Papp Győző újságíró barátommal - a Kisalföld című lap rovatvezetőjével -, elindultunk és bejártuk az országot. Meglátogattuk a gyógyfürdőket, a gyönyörű wellness-szállókat és közben a fürdőknek otthont adó településeket, a környék kultúráját, jellemző gasztronómiáját is bemutattuk. Beültünk éttermekbe és ha valami finomat ettünk, a séffel lediktáltattuk, hogyan kell elkészíteni. Bemutattuk a büszkeségre okot adó műemlékeket, amelyekhez feldolgoztunk levéltári adatokat is és beszélgettünk helyi emberekkel. A könyv olvasmányossága által szeretnénk kedvet csinálni ahhoz a sok kincshez, amelyekért érdemes itthon, otthon lenni és időről, időre útra kelni. Nem szeretnénk kihagyni egy olyan települést sem, amely gyógyfürdővel rendelkezik. Tíz kötetet terveztünk, amelyben a hazai gyógyfürdőkön át bemutatjuk az egész országot. Remélhetőleg idén ősszel elkészül a második kötet is.

 

- Önnek volt egy másik ötlete is, a "Magyarok a Piacon Klub" létrehozása. Kik a tagjai és mi a Klub célja?

- Borókai Gábor barátom - a Heti Válasz főszerkesztője -, elindított az újságjukban egy sorozatot "Sikeres magyar vállalkozások" címen. Kiadvány lett belőle, amelyben száz sikeres magyar céget mutattak be. Arra gondoltam, milyen jó lenne, ha ezek a cégek összefognának, találkoznának, kicserélhetnék a tapasztalataikat. Tavaly, év elején megkerestem ötletemmel Gábort, akinél meghallgatásra találtam. Ezután a vállalkozások vezetőit kerestük fel és a kezdeményezésünkre tavasszal megalakult a "Magyarok a Piacon Klub". Mintegy 40 magyar tulajdonú cég alapította az egyesületet, amelyek vezetői mind sikeres vállalkozóként mutatnak példát, hogyan lehet a mai válságos környezetben megállni a helyüket és még fejlődni is. A Klub fővédnöke Matolcsy György miniszter úr. A Klub célja többek között a magyar termékek népszerűsítése, a hazai termékek gyártói közötti összefogás erősítése, kiállítások, szakmai fórumok szervezése, amelyeken a résztvevők tapasztalatokat, ötleteket cserélhetnek, illetve meghívott szakértőkkel a szektort érintő aktuális kérdéseket vitathatnak meg.

- Hogyan működik a klub?

- Az elnökség havi rendszerességgel ülésezik. Az említett Borókai Gáboron túl, ez elnökség tagjai többek közt Molitórisz Károly az Univer Product Zrt. vezérigazgatója, Kelényi Ádám a Szamos Marcipán(Fahéj Cukrászda és Kereskedelmi Kft) ügyvezetője, Bodrogai Ferenc a Forest Papír tulajdonosa. Az elmúlt egy évben már volt három kiemelkedő nagyrendezvényünk. Például volt olyan konferenciánk, amelyre az új kormány három miniszterét - Fazekas Sándor, Matolcsy György és Fellegi Tamás - meghívtuk néhány héttel a kinevezésük után, ahol bemutattuk a támogatásra érdemes hazai termékeket. Láss csodát, a párizsi nagy mezőgazdasági kiállításon már ott is vannak a kiváló hazai termékeink.

"Válassz magyart" címmel filmet is készítettünk, hogy előtérbe kerüljön a patrióta szemléletmód. Szeretnénk tudatos vásárlási szokásokat kialakítani Magyarországon is, mert egy osztrák háziasszony, amikor vasárnapi ebédet főz, akkor 95 %-ban az osztrák termékeket veszi le a polcról. És ez hasonlóképpen van Franciaországban, Svédországban, Kanadában ... A hazai termékek vásárlására való ösztönzéssel a magyar gazdaságot is erősíthetjük. A Klubtagok azt vallják, hogy a magyar termékeket igenis meg kell jelölni, promotálni kell!

- Az "Év Vállalkozója" kitüntetésben részesült 2010-ben. Az Ön számára mi ennek az üzenete?

- A szakma kitüntetése mindig a legnagyobb kitüntetés, hiszen Demján Sándor úr által, a VOSZ-tól kaptam. Számomra ez a díj egyrészt azt jelenti, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetbe gazdaságosan tudtam működtetni a vállalkozásaimat. Másrészt, fel tudtam ismerni azokat az újdonságokat és újításokat, amellyel a fürdőinket folyamatosan fenn tudjuk tartani a piacon. Harmadik jelentése ennek a díjnak, hogy a gazdasági válság idején 2010-ben, egyetlen dolgozónkat sem kellett elbocsátani a gazdasági környezet miatt, minden munkahelyet meg tudtunk tartani. Ezt a három értéket tartom a legnagyobb eredményének az általam vezetett cégeknek.

- Mi a hobbija, sportol valamit a szabad idejében?

- Szeretek golfozni, de a hobbim a családom. A gyönyörű feleségem mellett van három lányom, nyolc, tíz és tizenkét évesek. Ennél nagyobb hobbi nem szükséges.

(Szabados)