Egyre nagyobb az érdeklődés a jó minőségű magyar élelmiszerek iránt.

- Igen, a tízmillió magyar állampolgáron kívül, még 2-3 millió ember ellátását tudjuk megtermelni. De azért sok minden megváltozott az elmúlt évtizedekben az előző agrárkormányzat hibái és a felkészületlen uniós csatlakozásunk miatt. Sajnos versenyképes termékeink szorultak vissza, mint például a cukorrépa termelésünk, de a zöldségágazatban is vannak olyan területek, amelyeket elveszítettünk. Ezeket a hibákat most szeretnénk korrigálni.

- Szándékunk van arra, hogy újra önellátók legyünk cukorból, de ehhez meg kell, hogy változzon az Európai Uniós cukor kvóta politika, amelyet Magyarország elfogadott anno, amikor a termelők támogatást kaptak azért, hogy megszüntessék ezt a fontos profilt. Most azon dolgozunk, az Unió kvóta rendszere olyan irányban bővüljön, hogy az önellátásra alkalmas országok a saját részükre megfelelő mennyiségű cukrot tudjanak termelni. Ezek a tárgyalások még folyamatban vannak.

- Mozgalmas évünk volt. Sok munkára, odafigyelésre, aktív agrárpolitikára volt szükség, de összességében mégis eredményesnek mondhatom. A termelők méltányos árakkal szembesültek és 26 %-kal nőtt a magyar mezőgazdaság teljesítménye. Az uniós csatlakozás óta ez volt a legjobb évünk.

- Mivel szerencsés adottságaink vannak, szinte mindent meg tudunk termelni, ami a mérsékelt égövre jellemző növény. Agrár külkereskedelmi mérlegünket tavaly jelentős többlettel zártuk, 2,1 milliárd euró volt, ennyivel volt nagyobb a kivitel értéke, mint a behozatal. A tavalyi évben az ország gazdasági fejlődésének is az agrárexport volt a fő mozgató rugója. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékkör 24 árucsoportjából 20 árucsoport exportértéke emelkedett, az előző év azonos időszakához képest. Legnagyobb mértékben - közel 200 millió euróval - a gabonafélék export árbevétele nőtt. De az élelmezésre alkalmas húsfélék és az állati, valamint a növényi zsírok és olajok árbevétele is jelentősen - 119, illetve 123 millió euróval - emelkedett.

- Több mint 60 országba jutnak el magyar termékek. A legjelentősebb partnereink között van Németország, Ausztria, Hollandia, az európai uniós országok és a természetesen a szomszéd országok mint Románia, Szlovákia.

Az Európai Unió az exportértékből 83-85 százalékkal, az importértékből 93 százalékkal részesedett tavaly. Az EU tagállamokba irányuló export 21 százalékkal, az import 18 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A harmadik országokba irányuló export értéke pedig 24 százalékkal, az import értéke 26 százalékkal volt magasabb, mint 2010-ben. Az Európán kívüli országok között jelentős partnerünk Oroszország, ahová már tavalyelőtt is 20 %-kal nőtt a kivitelünk. Most az arab és közel keleti piacokon dolgozunk. Jelentős az érdeklődés Kínából és más távol keleti országokból is, ahol nagy felvevő piaccal rendelkeznek és a magyar termék felesleget fel tudják venni, mert Magyarországon legalább 15 millió ember élelmiszer szükségletét lehet megtermelni.

- Nem szorulunk rá import termékekre, néhány déli gyümölcsfajtát, tengeri halakat, italfajtát lehet csak említeni. Mégis jelentős az import, mivel Magyarország az Európai Uniónak, egy nemzetközi versenynek, egy szabadpiaci közösségnek a része. Például Dél-Európa a sokkal melegebb éghajlata miatt, kedvezőbb helyzetben van a zöldség - gyümölcstermesztésben. Onnan jelentős mennyiségű zöldség és gyümölcs importunk van. A virág ágazatban Hollandia a világ első számú termelője, hozzánk is onnan érkezik a vágott virágok és a cserepes virágok jelentős része. A hústermelésben a nagyon magas hatásfokkal dolgozó német, holland, dán konkurensekkel nehéz versenyezni, nagyon komoly piaci pozíciókat szereztek Magyarországon. Az elmúlt évben a forintárfolyam változásával, az euró felértékelődésével az import visszaszorult, ami a belföldi termelést segítette. Most azon dolgozunk, hogy amit idehaza meg tudunk termelni, azt a következő években meg is termeljük, éljünk a lehetőségeinkkel.

- Ez a folyamat fordulóponthoz érkezett! Egyre nagyobb az érdeklődés a magyar emberek részéről a jó minőségű, egészséges magyar élelmiszerek iránt. Sokan figyelnek az egészséges életmódra, keresik a biotermékeket és a hazai termelőktől származó termékeket. Azt mondhatom, hogy a közvélemény ma már értékének megfelelően kezeli a magyar termékeket. Ezt a termékkört támogatja a Hungarikum törvény és ezt a folyamatot erősítjük mi is a vidék stratégiával, a Darányi Ignác tervvel, a helyi értékesítés és feldolgozás preferálásával, a piacok létesítésével, a termelők és a fogyasztók közötti közvetlen kapcsolat létrejöttének ösztönzésével. És ezt a célt szolgálja a tárca kommunikációja is. Persze, kell néhány év ahhoz, hogy újra visszaszerezzük a régi pozícióinkat, hozzá téve, hogy import termékek mindig is lesznek. Mert vannak olyan területek, ahol nem termelünk, vagy más fajtákat termelünk és a lakosságnak is van érdeklődése a választékos élelmiszerek iránt. De a legfontosabb az, hogy a stratégiai termékekből, a húsárukból, a szántóföldi zöldségekből, a gyümölcságazatban szerezzük vissza a piacokat, melyeket elvesztettünk.

- A Vidékfejlesztési Minisztérium hogyan segíti helyzetbe hozni a termelőket?

- Számos könnyítéssel segítettük a termelőket, például megnyitottuk előttük a belső piacot. Látni lehet őket a gazdapiacokon, és megnyitottuk előttük az iskolai, vendéglátó-ipari üzemi étkeztetést is. A gyümölcstermelőket azzal segítjük, hogy lehetővé tettük a szörpök és lekvárok piacra juttatását. A hamisítványok - úgynevezett - chips adóval sújtása és a pálinkafőzés szabályainak az egyszerűsítése is ebbe a körbe tartozik, mert lehetővé vált a gyümölcsök többirányú hasznosítása. És valamennyi ágazaton végig visszük az egyszerűsítést, a hústól a tésztakészítésig.

- Igen, megjelenhetnek helyi piacokon, emellett marketing kampányokkal is segítjük őket. Bemutatkozhattak az OMÉK-on, és a határon túli kiállításokra is elvisszük őket, ami szintén jelentős segítség. Ezen kívül a kis és közepes vállalkozások részére támogatásokat is adunk, amelyek szintén ebbe a sorba illeszkednek. Ezeknek egy része élelmiszeripari, ültetvénytelepítési, szőlészeti, borászati, gépvásárlási támogatás, amely sokarcú, több lábon álló mezőgazdaságot szolgálnak. A családi gazdaságok által elkészített kézműves élelmiszerekről van szó. Az uniós szabályozásnál az élelmiszerek címkézésénél is az erre vonatkozó rendeletben külön feltüntethető most már a helyi termék kategória.

- A közös agrárpolitika bonyolult szabályozási rendszer, melynek most van a vitája és még sok lényeges elem nincs eldöntve. Az körvonalazódik, hogy nem lesz több pénz a támogatásokra, bár kevesebb sem, marad az eddigi szint.

Az egy más kérdés, hogy a gazdák hozzáférése miként alakul. Szigorodnak a feltételek, döntően környezetvédelmi zöldítési rendszer jön a képbe, amely helyes és üdvözlendő, hiszen egy fenntartható élelmiszergazdálkodás az mindannyiunk érdeke. Tiszta környezetből származó élelmiszert szeretnénk az asztalon látni. Tiszta környezetből származó élelmiszert szeretne mindenki fogyasztani. Szermaradvány mentes, gmo mentes megbízható ennivalóra van szükség a jövőben is. Ugyanakkor, ha túl bürokratikusak lesznek a szabályok, akkor elkedvetlenítik a gazdákat. Inkább kívül maradnak a rendszeren, illetve nem jut el hozzájuk a támogatás, ami pedig szükséges. Hiszen az agrártámogatásnak köszönhetőek a jelenlegi élelmiszer árak. Ma a gazdák jövedelme egyes országokban 35-40 %-ban is agrártámogatásokból származik. Tehát, ha nem lennének agrár támogatások értelemszerűen drágább lenne az élelmiszer és a fogyasztó fizetné meg. A támogatások, igazán a fogyasztók számára jelentenek kedvezményt. Ezért fontos, hogy úgy állapítsuk meg a támogatási szintet, hogy megérje a gazdáknak is. Az Unió és mi, akik egyben adófizetők is vagyunk pedig bírják ezeket a terheket. Meglegyen a kellő arány a ráfordítások és árak között a versenyképességet is figyelembe véve az egész területen.

- Az agrár támogatások rendszere hét éves agrárpolitikai és költségvetési ciklusra értendők, most az utolsó előtti évnél tartunk. Ebben az időszakban a célokat tekintve nem lehet változtatni. A felhasználásnál viszont olyan lehetőségünk van, hogy megnyitjuk az összes keretet, hogy minél hamarabb beérkezhessenek a magyar pályázatok és felhasználjuk az uniós pénzeket, amelyek mintegy 160 féle agrár támogatási fajtánál állnak rendelkezésre.

Ezen kívül folytatjuk azt a szemléletmódot, hogy a kis és közepes családi vállalkozások kapjanak segítséget, mivel vidéken ők jelentik a népesség megtartó erőt. Ők azok a családok, akik ott tartósan megtelepedtek, jövőképpel rendelkeznek, és ott akarnak gazdálkodni az adott településen.

- A Darányi Terv a nemzeti vidék stratégia végrehajtásának a keret rendszerét adja. Magában foglalja az európai uniós és a belföldi források felhasználását. A szabályozások egyszerűsítését, az intézményrendszernek az áttekintését, amely az agráriummal kapcsolatos. Egy komplex vidék stratégia végrehajtási program, amelynek a célja, hogy sokszínű európai mezőgazdaság legyen a magyar vidéken és minél több embernek nyújtson megélhetést.

-A magyar standon mintegy húsz kiállítónk a mezőgazdaságunk legkülönbözőbb területeit reprezentálta.

Az édesvízi haltól kezdve, a Tokaji boron keresztül, a szalámiig, a desszertek, a pálinkák, a prémium termékek, a Hungarikumaink, szinte teljes létszámban felvonultak. Nagy volt az érdeklődés a paprikánk iránt, sorba álltak a kürtöskalácsért amelyet a helyszínen meg lehetett kóstólni ...A világ agrárminisztereinek találkozóján többen gratuláltak nekem a magyar részvételhez. Jó néhány kétoldalú megbeszélést is folytattunk, ahol az országunk iránti megbecsültség is megnyilvánult. Magyarország egy elismert agrárország, komoly teljesítményekkel.

- Nem vagyok igazán szentimentális, de a saját területemen, a mezőgazdaságban azt szeretném, néhány jó év következzen, amely alatt úgy megerősödne a magyar mezőgazdaság, hogy képes legyen a legkülönbözőbb forrásokra támaszkodva, a feldolgozó kapacitásokat újra kiépíteni, visszaépíteni, amelyek részben már korábban megvoltak, illetve amelyekre a megváltozott igények között szükség van. Azt szeretném, ha a belső piacon nagyobb arányt tudnánk magunkénak vallani, mint ami most van és az exportunkat tudnánk fokozni. Azon dolgozunk az export piacokon, hogy visszaszerezzük a korábbi komoly megbízható partnereinket. Erre van is fogadókészség.

- Jogász voltam a gépiparban négy évig. Azt követően pedig 20 évet voltam polgármester Karcagon, ez egy nagyon megtisztelő megbízatás volt. Két cikluson keresztül a megyei közgyűlésben dolgoztam, képviseltem a várost a bizottsági munkában, illetve frakcióvezető voltam. A parlamentben most a harmadik ciklusomnál tartok. A regionális területfejlesztési bizottságban, vidékfejlesztési ügyekkel foglalkoztam.

-A szabadidő az már egy régmúlt kategória, gyakorlatilag minimális szabadidővel rendelkezem. Ha csak tehetem, a hétvégét a családdal töltöm, kertészkedünk. Megművelünk egy fél hektár gyümölcsöst, ami kicsit több munkát jelent már egy hobbinál. Mintegy kétszáz gyümölcsfánk van. Őshonos magyar, ezen belül tájfajtákat telepítünk, kajszi és rózsa barackot, korai barack fajtákat. Van veres és bódi szilvánk is. Ami igazán a hobbim, az a természetjárás, kirándulás, kerékpározás. És szeretek olvasni, zenét hallgatni, filmeket nézni, sajnos ezekre még kevesebb időm van.

A kormány stratégiai célja, hogy megvédje a vidéket és a mezőgazdaságot. A kormány álláspontja szerint egy nemzet akkor van biztonságban, hogyha erőforrásként kezeli a vidéket és a mezőgazdaságot. E kettő védelme stratégiai cél. A kormány fontos kitörési pontként kezeli a mezőgazdaságot, fontos, hogy minél többen válasszák a jó minőségű, biztonságos, GMO-mentes magyar élelmiszereket. A Nemzeti Vidékstratégia megalkotásával hosszú évek óta tátongó űrt sikerült betölteni. Az egy esztendeig tartó társadalmi vita előzte meg a program elfogadását. Több tízezer észrevételt és számos tanulmány anyagát dolgozták a 130 oldalas stratégiába a versenyképes vidék és mezőgazdaság megteremtésének érdekében. Fontos cél a belföldi és külföldi piacok megtartása. A stratégia elkötelezett a családi gazdaságok támogatása mellett, megóvja környezeti értékeinket, és biztosítja a fenntartható gazdálkodást hazánkban. A Nemzeti Vidékstratégia fontos célkitűzése, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 2020-ig 700 ezer főre emelkedjen, a gazdák által közvetlenül bonyolított helyi értékesítés aránya 20 százalékra emelkedjen, a fiatal gazdák aránya pedig 21-ről 30 százalékra növekedjen.

(Szabados)