A húsvét a kereszténység ünnepe. Napja a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik, azaz március 22. és április 25. közé. A magyar húsvét kifejezés a nagyböjt, az előkészület és önmegtartóztatás idejének elmúltára utal. A hagyományos húsvéti körmenet elnevezése a legtöbb vidéken a feltámadáshoz kapcsolódik. A keresztény egyház szertartásaiban hosszú ünnepi időszak fogja át a tavaszi és a nyár eleji hónapokat, a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul.

A húsvét ünnepéhez kapcsolódó bélyeget bocsátottak forgalomba Spányi Antal katolikus püspök és Bakati Gábor, a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese jelenlétében. A bélyegképen népies ábrázolásmódban a keresztről levett Krisztust ölében tartó, fiát sirató Mária látható. Az alkalmi borítékot a barokk népi hagyományokat és népi vallásosságot jellemző tárgy, a pléhkrisztusok ihlette grafikai kompozíció díszíti. Az alkalmi bélyegzőn a bélyegkép virágmotívuma ismétlődik. A Magyar Posta filatélia újdonsága Keresztes Dóra grafikus tervei szerint készült az Állami Nyomdában. Ez a bélyeg és a boríték megemlékezik valamiről, ami több, mint amit a mindennapjainkban megélünk- mondta Bakati Gábor az ünnepi eseményen.

- A Húsvét a föltámadást hirdeti meg az ember számára, Istennek ezt a nagy ajándékát, amelyet az ember - a maga élethelyzete szerint - sokféleképpen tud értelmezni. Az elsődleges üzenete az, hogy Isten hazavár bennünket. A halállal nincs vége a földi létnek, a halál sötét kapuján átlépve az örök világosság országába érkezhetünk. De a Húsvétnak van egy másik értelmezése is, a megújulás. Nem kell megmaradni a jelen pillanatban, az ember nem pusztán csak az, amit eddig elért, távlatok vannak előtte, és csak rajtunk múlik, hogy ezeket hogyan és miként ragadjuk meg. Hogy miképpen éljük meg őket. Ha az ember képes arra, hogy nem csak hagyja magát sodortatni az eseményekkel, a világ történései által, hanem megpróbálja az életét formálni és alakítani, akkor azt hiszem, a Húsvét üzenete igazi szabadságra visz el bennünket, igazi kiteljesedés felé irányítja az ember életét ...

- Talán a legfontosabb lenne az, hogy az ember találjon valami belső nyugalmát, csöndet. Örömmel fedeztem föl egy Interneten küldött üzenetben, hogy legyen ennek az évnek a nagyböjti programja az, hogy kapcsoljuk le a villanyt. Ez egy jelképes dolog, hogy ne szóljon mindig valami körülöttünk, ne vibráljon kívül - belül a világ, hanem próbáljunk egy kicsit elmélyedni, visszavonulni, elcsöndesedni. Mert ha ez sikerül, akkor rádöbbenünk arra, mi a jó nekünk, mi segít előre a kívánatos, jó elérésében, a kiteljesedésben, amire mindannyian vágyunk.

- Nem hiszem, hogy szembe lehet és szabadna állítani az erkölcsöt az örök értékeket és a tudományt. Ezek egymásra épülnek, kiegészítik egymást, együtt teszik igazán az embert emberré. Együtt tudják segíteni azt, hogy az adott konkrét emberben az valósuljon meg, amit az Isten elgondolt róla. Hiszen az ember életét az Isten adja és amikor elindít egy életet, van egy álma. Ezt az isteni álmot, ezt a szép tervet kell az embereknek megvalósítani. Ehhez biztos, hogy kell a szív, a lélek, az értelem, a tudomány, kellenek a testvérek, kell a világ, mert csak így együtt tudunk megfelelni Isten szép tervének.

Spányi Antal székesfehérvári püspök Budapesten született 1950. november 13-án. Az Esztergomi Papnevelő Intézetben folytatott tanulmányok után szentelték pappá 1976. június 19-én. Az esztergomi főegyházmegye papjaként káplánként szolgált Ludányhalásziban (1976-1977), Szécsényben (1977-1983), Budapest-Középsőferencvárosban (1983-1988), majd plébánosként ugyanitt. 1992-2003 között Budapest-Erzsébetváros (Rózsák tere) plébánosaként az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomban szolgált, ahol nagyszabású templomrekonstrukciós munkákat végzett. 1994-ben pápai kápláni címet kapott, 1995-ben érseki általános helynök és főszentszéki bíró lett. 1998-ban tharrosi címzetes püspökké és az Esztergom-Budapest Főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki II. János Pál pápa. 1998. március 28-án, Budapesten Paskai László bíboros püspökké szentelte. A Szentatya Székesfehérvár püspökévé 2003. április 4-én nevezte ki. A Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia megbízásából a 2004 pünkösdjén indult Katolikus Rádió vezérigazgatója. Jelmondata: Laudetur Jesus Christus! (Dicsértessék a Jézus Krisztus!)

(Szabados)