A Magyar Tudomány Ünnepén előadást tartott Prof. Dr. habil. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a fenntartható fejlődésről a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán. Összegzésként azt mondta, a megoldás a bizalom helyreállítása. Stabilitásra, kiszámíthatóságra, érdek- és értékharmonizációra, fegyelmezett költségvetési politikára van szükség.

Dr. Kovács Árpád: igyekezzünk felismerni, merre megy a világ ... http://www.youtube.com/watch?v=EE2pQx7UMFk

Nem hiszem, hogy ötletekkel ebben a helyzetben előre lehetne jutni. Persze van véleményem és ennek a megjelenítésére, megvan a formalizált lehetőség a Költségvetési Tanácsban. Szerintem olyan magatartásra van szükség, amely a kiszámíthatóságra és a bizalomra épül. A bizalom gazdasági hajtóerő, a kiszámíthatóság pedig, annak a kérdése, mennyire tudunk következetesek lenni, a szavak és a tettek közti egységet megtartani, mennyire vagyunk képesek arra, hogy a valódi és az igaz közötti különbséget érvényre jutassuk. Én inkább viselkedési formákban gondolkodom, mint ötletekben.

A fiam történész. A történelem ismerete és tanulsága segít abban, hogy ne kényszerüljünk ugyanazoknak a hibáknak az elkövetésére. Ezeket az ismereteket a magunk érdekében tudnunk és alkalmaznunk is kell. Azt tudom tanácsolni mindenkinek, az unokáimnak is, hogy minél nyitottabb szemmel éljenek. Igyekezzenek felismerni merre megy a világ. És ha már tudják, akkor igyekezzenek úgy alkalmazkodni, hogy közben megőrizzék Önmagukat.

Kovács Árpád úr aki a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke és a Költségvetési Tanács elnöke, a Főiskolánk oktatója is. Előadásában arról beszélt, ami ma jellemző a világgazdaságban és Magyarországon is. Azt elemezte, mi az, ami jól, vagy rosszul történik … Az elhangzottakkal alapvetően egyetértek, bár óvatos véleménynek tartom. Én kicsit szkeptikusabb vagyok a világgazdasági és a magyarországi fejleményeket illetően. Az látszik, hogy amíg a bizalom és kiszámíthatóság motorja nem indul be a gazdaságban, növekedés és komolyabb felzárkózási lehetőségeket nem fogunk tapasztalni. De nincsenek meg azok a források sem, amelyek ezeket tudják biztosítani. Dominó hatásként működnek azok az országok, cégek, bankok, amelyek likviditás problémákkal küszködnek és mindig újabb és újabb problémákat szülnek. Bár vannak stabilizálódásra utaló jelek, de a bizakodásra okot adó lehetőségek messze nem definiálhatók sem a világgazdaság, sem az ágazatok szintjén.

Elhúzódó, ciklusokkal, különböző negatív hullámokkal terhelt időszak elé nézünk, amely stagnáló időszaknak mondható. Illetékesek arról beszélnek, hogy U vagy V, vagy dupla W, illetve L alakú válságciklus rajzolható-e fel. Most úgy tűnik az L alak a legvalószínűbb. Ez akár évekig folytatódhat, ezért elhúzódó válsággal küszködő időszakkal kell számolnunk a jövőben is.

Már harmadik éve oktatok vállalat gazdaságtant, stratégiát, menedzsmentet, projekt menedzsmentet. Ezek gyakorlatias területek, van rá érdeklődés. Egyébként a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola sikeres kísérlet arra, hogyan lehet egy magánfőiskolát úgy működtetni, hogy az állam segítsége nélkül vonzani tudja a diákokat. Ma már országos és stabil oktatást nyújtó intézmény, amely nemcsak oktat, hanem tudományos kutatással is foglalkozik.

Olvassanak, olvassanak és nem pusztán a kanonizált, hivatalos forrásokat, hanem figyeljenek oda a hírekre, napilapokra, internetes sajtóra, mert a gazdasági válság pont azt bizonyítja, hogy ami eddig működött, az most nem működik. Ami eddig tudományos szinten szentírás volt, az most megkérdőjeleződött. Nyitottnak kell lenni és folyamatosan frissíteni a tudásunkat.

Az a jó marketinges, akinek az általános műveltsége is folyamatosan bővül. Azt szoktam tanácsolni a diákoknak, ne csak a marketinget tanulják és a szakirodalmat, a szépirodalmat is olvassák. Mert a marketing kulcskérdése az, hogy kreatívak legyünk és az a csak a műveltség megszerzésével alakul ki és fejleszthető. Aki mint egy költeményt megtanulja a leckét, az kevésbé lesz sikeres. Az iskolában muníciót kapnak, de a marketinget csak a gyakorlatban lehet igazán megtanulni. Az életben Önmagunkat is el kell tudnunk adni, mi vagyunk a legfontosabb termék.

Az ország első újrendszerű BA képzést megvalósító intézménye a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola. Az Atalanta cégcsoport egymásra épülő képzési rendszerével a hazai oktatási struktúrában egyedülálló, mivel képzési szerkezete alulról fölfelé építkezve valósítja meg az egymásra épülés és átjárhatóság követelményeit a különböző képzési szintek között. Öt éves a főiskola. Több külföldi intézménnyel - többek között a Sorbonne Egyetemmel és a Sapientia Egyetemmel - vannak megállapodásaink annak érdekében, hogy a főiskola hallgatói az itthoni képzés keretében külföldi diplomát tudjanak szerezni.

A főiskola fontos feladatának tekinti, hogy segítse a végzett hallgatók elhelyezkedését és a karrierjüket is nyomon követi.

250-300 főt, de akik ide jönnek, azoknak bizonyítani is kell, ha bent akarnak maradni.

Az angolszász, az amerikai és az ázsiai metodikát egyaránt megmutatjuk és próbáljuk a magyar üzleti gyakorlatba illeszteni. Kicsik és rugalmasak vagyunk, oda tudunk figyelni az egyéni szükségletekre.

Nagyon szeretem, hogy az arany középutat képviseli. Kiváló szakember, nagyon tetszett az előadása.

A Költségvetési Tanács elnöke a volt szocialista országokból uniós taggá vált államok válságkezelésének problémáiról, a fenntartható gazdaságfejlesztés felé vivő útról tartott előadásában kifejtette: a gazdaságpolitika két súlypontja a növekedés és a társadalmi béke volt a válság előtt, az utóbbit azonban több ország nem a saját teljesítményéből, hanem hitelből vagy a vagyon eladásából fedezte. A válság kitörésekor egy új elem, a biztonság került előtérbe.

Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott 10 ország a válság 2008-2010 közti első szakaszában a munkahelyek védelmével, a visszaesés mérséklésével volt elfoglalva. A 2011-től tartó második szakaszban viszont az adósság és a költségvetési hiány mérséklése áll a középpontban, az országok lehetőségei és esélyei azonban eltérőek - vélte Kovács Árpád.

Az EU-10 ország csoport felzárkózási esélyei összességében javultak, és bár a balti országok állnak az élen, nem rossz az esélye Magyarországnak sem.

A felzárkózást Magyarországon egyebek mellett a multinacionális cégek és a magyar kis- és középvállalkozások értékrendjében meglévő különbségek hátráltatják. A kis magyar cégek nem azért nem jutnak hitelhez, mert nincs pénz a bankokban, hanem azért, mert hiányzik a finanszírozható ötlet és a piac.

A Költségvetési Tanács elnöke elmondta: a GDP-arányos beruházási ráta Magyarországon a legalacsonyabb a régióban és a fejlesztés hiánya jelentkezni fog a költségvetési bevételeknél is.

Beszélt az EU-10 országok válságkezelési technikáiról és a magyar gazdaság reményeiről és esélyeiről. Hogyan igyekszenek csökkenteni az EU-10 országok az államháztartási kiadásokat. Milyen módon igyekszenek akár állami beavatkozással megvédeni a munkahelyeket. Mint mondta az országok válságkezelésében több volt az azonosság, mint a különbség. Eltérések elsősorban a beavatkozások mértékében voltak. Véleménye szerint Magyarországon az intézményrendszer működése nem eléggé kiszámítható, hiányosságok vannak az államháztartás finanszírozásában. Ezért sajnos az ország a befektetések szempontjából a sor végén található.

A megoldás Kovács Árpád szerint a bizalom helyreállítása lenne. Meg kell győznünk partnereinket, hogy amit teszünk, azt őszintén, az együttműködés szándékával és nem taktikai okokból tesszük.

A külföldi tőkebeáramlás nélkül nincs növekedés. Szükség van a stabilitásra és kiszámíthatóságra, érdek- és értékharmonizációra. Továbbá fegyelmezett költségvetési politikára.

A lefelé pörgő spirál megállhat, ha a gazdaságpolitika fókuszába a gazdasági szereplők versenyképességének javítása kerül. Ha folytatódik a dereguláció, a bürokratikus kötöttségek csökkentése, a szabályok egyszerűsítése. Vagyis mindjobban érvényesül az alapvető állami feladatok hatékony végzése, a munkavállalásra ösztönző újraelosztás, a munkaerőpiachoz igazodó képzés, az egyszerűbb adózás, az alacsonyabb adókulcsok hatása, és az EU-forrásfelhasználás hatékonysága.

Fontos feltétel: ha a háztartások fogyasztása, a közösségi fogyasztás és a beruházások süllyedése lefékeződik, a finanszírozásban nem lesz további drámai visszaesés. Ha a külső feltételek javulnak, az eurózóna úrrá lesz a bizalmi válságán.

(Szabados)