Tóth Sándor szobrászművész Hatvan év című kiállításán Nagy Imre művészettörténész, a Tornyai János Múzeum igazgatója köszönti a megjelenteket március 1-jén, vasárnap déli 12 órakor a vásárhelyi közgyűjteményben. A tárlatot Sümegi György művészettörténész nyitja meg. Verset szaval Császár Angela Jászai Mari és Magyar Örökség Díjas Érdemes Művész.

A Tornyai János Múzeumban közel másfélszáz rajzzal, grafikával, kisplasztikával, portréval, emlékmű-, szökőkút- és kaputervvel, valamint rézlemez-domborítással mutatja be termékeny és sokoldalú művészetét a Szegeden élő, de Vásárhelyhez “ezer szállal” kötődő Munkácsy-díjas alkotó.

Nagybátyám Tóth Sándor szobrászművész munkája a fotón látható családfa is, amire nagyon büszke vagyok!

A 82. éves szobrászművész Miskolcon született. 1951 és 1959 között volt a Képzőművészeti Főiskola hallgatója, ahol rajz és festő szakon Hincz Gyula és Papp Gyula, szobrász szakon Gyenes Tamás, majd Kisfaludi Stróbl Zsigmond volt a mestere.

1959-től három éven át a hódmezővásárhelyi művésztelepeken élt, majd Szegedre költözött.

A hatvanas évek elején tevékeny részt vállalt a szegedi művészeti szakközépiskola megszervezésében, a Tömörkény István Gimnázium berkein belül működő iskolában másfél évtizeden át tanított. 1974 és 2012 között Nyíregyházán élt és alkotott.

Rendszeresen vesz részt hazai és külföldi kiállításokon, pályázatokon. A Vásárhelyi Őszi Tárlaton 1959 óta állít ki, első kiállítása 1964-ben nyílt meg a Tornyai János Múzeumban. Több mint ezerszáz éremoldalt, érmét, plakettet, arany és ezüst emlékpénzt készített.

 Köztéri munkái között emléktáblák, emlékművek, térplasztikák is vannak. Legmonumentálisabb alkotásai a Máriapócsi bazilika, valamint az egri székesegyház kapuja. Realista stílusú alkotásai leggyakrabban bronzból készülnek.